Tóth Anikó 
A mikrokozmosz és a makrokozmosz közötti megfelelések Ha visszamegyünk a kereszténység megalapítása előtti időkbe, a beavatás kétféle módját, két formáját találjuk. Az északi beavatást, amit a Stockholmban tartott előadásokban közelebbről jellemeztem, és a déli beavatást, amit főleg azáltal ábrázoltam, hogy kitértem az óegyiptomi kultúra beavatás-menetére. A régi világ emberei számára kétféle módon adódott lehetőség, hogy … Olvass tovább
Ha a szabadban tartózkodunk, akkor percenként több ezer kozmikus sugár haladhat át testünkön, miközben ebből semmit sem veszünk észre. Eközben a földi háttérsugárzásnak csak egy igen kis részét teszi ki a Földünket elérő kozmikus sugárzás. Ez nem elsődleges sugárzás. Mivel „részecskéi” találkoznak a Föld mágneses térével és a légkörrel, al-részecskékre bomlanak, amelyek valamivel veszélytelenebbek, mint … Olvass tovább
Mi a kozmológia? Ez a görög szó „a kozmosz tanát” jelenti; szabadabban fordítva „a világ képe, a világ értelmezése”. Egy kozmológia azonban több ennél; az ember ős-szükségletének a kifejezése, hogy megértse azt a világot, amelybe beleszületett. Ez az ős-szükséglet az embert újra meg újra a kérdések feltevésére ösztönzi: „honnan ered a világ, mi a világ, … Olvass tovább
A világon semmi sem céltalan. Minden, ami van vagy lesz, lehetőséget kínál. Kezdőpont lehet egy magasabb fejlődés számára, vagy – amennyiben a lehetőség kihasználatlan marad – felbomláshoz vezet, melynek elemei egy új kezdet építőanyagaivá válhatnak – valamikor és valahol. A mi világunkban, a jelenségek világában semmi sem maradandó. Csak a „motor”, maga az élet változatlan. … Olvass tovább
[A Gita, a Véda, a szánkhja és a jóga megismerésének alapjai] A Bhagavad Gitát, az indiaiak magasztos énekét – ahogy tegnap említettem mérvadó személyiségek az emberiség legjelentősebb filozófiai költeményének nevezték. És aki elmélyed benne, az teljesen jogosnak fogja találni ezt a kijelentést. Ezeknek az előadásoknak a folyamán talán utalhatunk majd a Gita magas művészi kiválóságaira … Olvass tovább
A múlt, jelen és jövő közötti különbség csak egy makacsul kitartó illúzió. (Albert Einstein) A Sötétség című német sorozat Einstein idézetével kezdődik és az időutazás, valamint a párhuzamos világok szokatlan élményére készíti fel a nézőt. Az ember azt hiszi, hogy az idő egy irányban halad. Egyformán halad előre örökké, a végtelenségig. A múlt, jelen és … Olvass tovább
Van Helmont XVI. századi alkimista írja, hogy a vért a mikrokozmosz tükrének tekinti, amelyben mindaz kifejeződik, ami a mikrokozmoszban jelen van. Ilyen értelemben a vér olyan könyv, amelyben a mikrokozmosz egész történetét feljegyezték: Múltat és jelent, de még a jövőt is. A vérnek különböző nézetei vannak. A legismertebb a fizikai vörös vér, amelyet azonban a … Olvass tovább
Milyenek, illetve mik azok, amiket a gnosztikus filozófia archonoknak és eonoknak nevez? Ezek hatalomelvek és hatalomösszpontosulások, a haláltermészetben fellépő bizonyos elektromágneses feszültségek és viszonyok. Az ember kigondol magának egy tervet, az önérvényesítés tervét. Ha a mentális tervezés megtörtént, és gondolatilag egyre tovább dolgozik rajta, akkor ez az elgondolás növekedni kezd az illető lélegzőterében, és egy … Olvass tovább
A drotta és a druida misztériumok A drotta és a druida beavatás három fokozata. Az Edda. A druida papok az emberiség építőmesterei voltak. Kapcsolódásuk a szabadkőművességhez. Középkori elbeszéléseink – Parszifál, Kerekasztal, Hartmann von Aue – jelzik számunkra a misztikus igazságok jóllehet csak külsőleg értelmezett, de ezoterikus formáit. Hol keressük ezek eredetét? A kereszténység elterjedése előtti … Olvass tovább
Változások az emberi burkokban az ezoterika hatására. A húsétel és az alkohol hatása. Az egyes szervek és szervrendszerek önállóvá válása. Olyan témáról szeretnék most beszélni, amely a jelen korban sokak számára fontos lehet, elsősorban azok számára, akik valamilyen módon arra törekednek, hogy a szellemtudományt ne pusztán elméletté tegyék, hanem szívükbe és lelkükbe vegyék fel. Ennek … Olvass tovább
