Alkímia
A fogságból a szabadságba a Vízöntő-korszakban
Olyan korszakban élünk, amelyet a Vízöntő korszakának, vagy Akvárius-korszaknak neveznek. Ebben az új időszakban a világ és az egész emberiség egy teljesen új fejlődésbe lépett
Alkímia
A lélek szabadsága
Szabadság. Ez a fogalom az ember számára mindig is a legnagyobbat, a legértékesebbet képviselte. Emberemlékezet óta sejtették, hogy az igazi, abszolút szabadságnak léteznie kell. Ez
Alkímia
A valóban élő kert titka
Valós történet-e vajon, hogy a babilóniai király, Nabukodonozor, és szerelmese, Szemirámisz ott sétált a hatalmas fákkal szegélyezett, csobogó szökőkutakkal ékes, árnyas utakon, Babilon legendás Függőkertjeiben?
Alkímia
A fenntartások nélküli én
” Ami valóban van, az mozog; csak a nemlétező mozdulatlan. Minden test változásnak van alávetve, de nem minden test feloszlatható. Nem minden teremtmény halandó, nem
Alkímia
A hallás a belső látás kapuja
A fül nagyon fontos összekötő elem környezetünk és belső életünk között. A fül által érzékelt hangokból a hallás képet alkot, belehelyezi az embert az őt
Alkímia
Az agykapacitás nyolcvan százaléka még kihasználatlan
Modern kutatók az agyat a lehető legrészletesebben feltérképezték. A beszéd, a matematikai és alkotó képességek az agy meghatározott részéhez rendelhetők hozzá. De még most, az
Alkímia
Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?
A látásról beszélve az első dolog, ami eszünkbe jut, a szemhasználat. Az is nyilvánvaló, hogy a látáshoz fényre van szükségünk. A köznyelvben azonban különböző szófordulatok
Alkímia
A rózsa ereje
„Isten birodalma tibennetek van.” (Luk. 17, 21) Ez a négy szó forradalmi igazságot hordoz, és az ember életét teljesen megváltoztathatja. Sőt, bolygónk életkörülményeit is átalakíthatja.
Alkímia
Harry Potter és a Gonosszal való találkozás 2. rész
A küzdelem szélesebb teret ölt, Voldemort elfoglalja a tudat és a tudatalatti területeit. Így Harrynek komoly válságon kell keresztülmennie, melynek során a figyelme egyre élesebbé
Alkímia
Közvetlen intuíció
Érthető, hogy aki önző természete sugallataiban bízik – legyenek azok mégoly leplezettek is -, csakis ehhez a természethez kerülhet közelebb. Egoizmusa csupán egyre kifinomultabb lesz.