dev_meksoo 
A szépségről SZENVEDÉLY NÉLKÜL hogyan létezhetne szépség? S ezen nem képek, épületek, festmények és hasonlók szépségét értem. Ezek mind meghatározott fajta szépséggel bírnak. Bármi, amit ember alkotott, legyen az katedrális, kép, vers vagy szobor, lehet szép vagy nem szép. De van egyfajta szépség, ami, ha nincsen jelen szenvedély, elérhetetlen az érzések, a gondolatok és a … Olvass tovább
Az ember élete a vágyai körül forog. A vágy sokféle alakban lép fel: – Mint honvágy vagy elvágyódás – Mint erős kívánság vagy hiány – Mint szerelem vagy szenvedély Mert mindannyian állandóan vágyunk valamire, legyen az egyéni jellegű, munkahelyi cél, családi állapot, anyagi vagy tárgyi dolog, vagy szellemi természetű. Minden emberi vágyakozás alapja az … Olvass tovább
JOHFRA AZ ŐSANYA CÍMŰ FESTMÉNYE JÓL SZEMLÉLTETI, HOGYAN ÁRASZTJA KI A SZELLEM HÉT SUGARA A FÉNYT AZ ŐSANYA ÖLÉBE, AKI AZ ŐSANYAG FORMÁLÓ ÉS SZÜLŐ KÉPESSÉGÉNEK A JELKÉPE. AZ EREDETI TUDAT AZ ISTENI TERMÉSZETBŐL KAPJA CSÍRÁJÁT. Így ajándékozzák meg azzal a képességgel, mellyel a teremtő gondolatát megnyilváníthatja. Ezért szállnak fel öléből óriási spirálokban azok a … Olvass tovább
Szerencsés János Van egy régi mese egy bizonyos Jánosról, aki a mesterénél töltött tanoncidejéért egy fejnagyságú aranyrögöt kap fizetségként, és miután véget ér a szolgálata, haza akar térni az édesanyjához. Hazafelé az aranyrögöt először elcseréli egy lóra. A lovat egy tehénre – a tehenet egy disznóra – a disznót egy lúdra – a ludat pedig … Olvass tovább
A jó magaviseletnek (önuralom) különösképpen megkívánt hat pontja (a szellemi fejlődéshez) a Mester tanítása szerint: 1. önuralom a gondolkodásban, 2. önuralom a cselekvésben, 3. tolerancia. 4. vidámság, 5. céltudatosság, 6. bizalom. 1. Önuralom a gondolkodásban – A vágytalanság azt mutatja, hogy uralkodni kell az asztráltesten. Ugyanezt mutatja ez a tulajdonság a mentáltestre vonatkozóan. Jelenti a … Olvass tovább
Ki ne szeretne ebben a rohanó világban egy kis nyugalmat és visszavonulást? A legtöbben azonban képtelenek huzamosabb ideig nyugton maradni. Egy belső nyugtalanság kizökkenti és arra készteti őket, hogy minél előbb új dolgokba rohanjanak. Zaklatott világunkban a belső csend valami szokatlan, valami költséges dolog, pedig ez lenne a megszabadító szellemi út alapvető feltétele. Volt egyszer … Olvass tovább
Faust az igazságot kereső spirituális ember prototípusa. Kutat a látható és láthatatlan világban, és megpróbálja a lélegzőterében lévő szellemeket ellenőrzése alá vonni. Ez azonban nem sikerül neki teljes mértékben, elégedetlensége így megmarad. Akár olyan igazságkeresőnek is láthatjuk, akinek még fogalma sincs arról, hogy tulajdonképpen mit keres. Amikor Húsvét reggelén Faust az asszisztensével, Wagner gyakornokkal sétálgat, … Olvass tovább
Imagináció és vízió Nézzük tehát, hová vezet a modern beavatás, az imagináción túl. Az ember a maga absztrakt gondolatvilágát belső élettel tölti ki. Passzív megismerését aktivizálja. Minden gondolati ideaelem reálissá válik, amit az ember belsőleg átél. A gondolatok többé nem absztraktak, árnyékszerűek, hanem eleven tartalommal telítettek. Imaginációkká válnak, amelyeket az ember kétdimenzióban észlel, de nem … Olvass tovább
A világot önmagunkon át ismerjük meg A világot a maga fejlődési menetében megragadni, mindig az emberi képességeken miatt. Az emberben, mint Mikrokozmoszban azonban benne foglaltatnak az Univerzum törvényei. Mindig tudták, hogy a világ megértése az ember megértési képességeinek mikéntjétől függ. Az ember azonban a legnagyobb rejtélyt önmagában látja, amikor meg akarja ismerni önmagát és kénytelen … Olvass tovább
A főnix Messze Nagy-Keleten fekszik az a vidék, hol egy boldog kapu a mennyekre nyílék. Sem nyár, sem a tél meg nem környékezi, örök tavasz fénye s napja melengeti. Végtelen síkságán se hegy, se szakadék, mégis túlér e hely legalább tizenkét könyökkel mindenen, ami földön csúcsos, legmagasabb ormon, bármilyen magasztos. Itt van a Napisten pompás … Olvass tovább
