A gyógyítás művészetének elmélyítése

[A körvonalazottan elképzelt emberkép illúziója. A fizikailag körvonalazott ember. A folyadékember, amelybe az ember éterteste avatkozik be; a levegőember, amelybe az asztráltest hat; a hőember, amely áthatja az emberi szervezetet. Rá az én hat, míg a többi szervezetre a hőember, az én tehát közvetetten hat. Ezzel valóban megérthetjük a lélek és a test viszonyát, mivel … Olvass tovább

Ne járd az utat – te magad légy az út

Nem titok, hogy a különböző kultúrák mítoszai olyan ősi motívumokat tartalmaznak, melyek az ember végzetes eseményekhez fűződő gondolatait, érzéseit és viselkedését hordozzák. Ezek érezhetően valamiféle mátrixként nyomot hagynak a lelkünkben, aminek következtében évezredek óta ugyanazokat a mintákat követjük. Aki bármiféle módon foglalkozott asztrológiával, bizonyosan észrevette a bolygók nevei és a római istenek nevei között lévő … Olvass tovább

A sors törvénye

Egy ajándékbolt kirakatában van egy bekötött szemű női alak, aki bal kezében mérleget tart, jobbjával pedig kardot fog. Egyetlen turista sincs tudatában a női figura jelentőségének. A kétserpenyős egyenlőkarú mérlegen a régi Egyiptom vallásában az elhunytak szívét mérték. Ehhez a méréshez ellensúlyként egy tollpihét használtak, a „Maat” hieroglifát. Az Ószövetség (Dániel 5) leírja, hogy egy … Olvass tovább

Férfi és nő élményeinek karmikus hatása. Halál és születés viszonya a karmához

Az embert bizonyos tudatrétegek késztetik arra, hogy a külvilágban is keresse azoknak a karmikus okoknak a kiegyenlítő hatásait, amelyeket ő maga ültetett el magában. Lehetséges, hogy éppen arra a helyre hajtja valami, ahol például egy fertőzést kaphat, azért, hogy ebben keresse egy beleépült karmikus ok kiegyenlítő hatását; sőt, még abba is belesodródhat az ember, amit … Olvass tovább

Megszabadulás: hídverés az abszolúthoz

Az emberiség fejlődésének a célja áttörés és megszabadulás, de hová és miért? A téridőbonyodalmaink lényegébe való belátás egy valóban hatalmas megszabadító folyamat első lépése. A tökéletes utáni vágy állandóan hajszolja a kereső embert. Látómezejét és mozgásszabadságát azonban szemellenzője nagyon beszűkíti: mindenütt áthághatatlan sorompókba ütközik. Így aztán szép lassan hozzászokik, hogy körbe, körbe ügessen, és időnként … Olvass tovább

Tűz és víz az alkímiában

Az egyetemes tanokban olyan utalásokat találunk, melyek szerint a régmúlt korok és kultúrák alkímiája az átváltoztatás és a megszabadulás művészete és tudománya volt. A középkori arab és európai tudósok erőfeszítéseiket és fáradozásaikat különösen a benső folyamatoknak szentelve igyekeztek újra megtalálni, illetve helyreállítani ennek az elfeledett tudománynak a kulcsát. Legszebb tanúbizonyságaik közül néhány szöveges formában is … Olvass tovább

A varázsfuvola

Gnosztikus szemléletű értelmezés Mozart Varázsfuvolájánál alig akad népszerűbb opera a világon. Lehet, hogy ez mindenek előtt a zene érdeme, de a darab cselekménye és maguk a szereplők is szinte mágikus hatással vannak a szemlélő lelkivilágára. Ez a hatás persze nagyrészt a tudatalattira korlátozódik, mert a tartalom tudatos megértéséhez csak igen kevesen jutnak el. A néző … Olvass tovább

Álomvilág

Az ember álmában néha ráébredhet arra, hogy álmodik és elérkezhet az a pillanat, amikor tudatosan választhat, folytatni kívánja-e az álmát vagy inkább fel akar ébredni. A nagy tanítók, akik tudták, hogy létezik egy másik Természet, gyakran úgy jellemezték a földi életet, mint „az álom állapotát”. Ébredj fel, alvó ember… Itt két megrázó felismeréssel állunk szemben, … Olvass tovább

Nevek

A hullámnak, ami akár egy várost is képes romba dönteni, minden cseppje magában hordozza a hullám erejét, ha viszont azt képzeli magáról, hogy ő az óceán, akkor az első napsugár maradéktalanul el fogja párologtatni. Ami először az egészben gyökerezett, egyénivé lett, nevet kapott és azonnal célponttá, prédává vált. Nevet szerezni nagyon kalandos, drámai és hősi … Olvass tovább

Isten lénye akár egy kör

Isten lénye – akár egy kör. Minél többet figyeli valaki e kört, annál többet tanul meg az Ő formájáról. És minél többet tanul meg róla valaki, annál nagyobb örömét leli a körben; – írta a filozófus Jakob Böhme 1612-ben. Szanszkrit nyelven a kör neve mandala. A hinduk és a buddhisták meditálás közben gyakran mandalákat vagy … Olvass tovább