IDŐ: A negyedik dimenzió az indiai filozófiában

Az idő titkának keresése Az anyagi világot durva- és finom-anyagi részével együtt az idő és a tér határozza meg. Ezért az itt élő lényeken is a téridőrend uralkodik; a keletkezésre és születésre bizonyos idő után halál és elmúlás következik. Az időről alkotott elképzeléseink nagy hatással vannak világnézetünkre, tapasztalatainkra és jövőképünkre. Gyakran érezzük mégis azt az … Olvass tovább

Kutatás a világmindenségben és az atomban

Az embereket évszázadokon keresztül foglalkoztatták hasonló kérdések: az emberiség mindig kutatott az okok, indítékok, a teremtés összefüggései és a lét gyökerei után. A különböző kultúrákban eközben nemcsak a vallás, hanem a tudomány és a művészet is – egymás után vagy akár együtt – vezető szerephez jutott. Manapság újra a tudomány a meghatározó, miközben a világ … Olvass tovább

Példabeszéd a két tanítványról – Megvilágosodás

Egy nap két tanítvány lépett be a Nagy Mester iskolájába. Yi Gun és Ka Tsin, mindketten szorgalmasan dolgoztak és gondosan végezték a rájuk bízott feladatokat. Yi Gun valahogy mégis mindig gyorsabb volt és sohasem hibázott. Úgy tűnt, hogy minden megbízatását tökéletesen képes volt teljesíteni. Ka Tsin-t viszont gyakran megszidták, mert nem értette hogyan simítsa el … Olvass tovább

Érzékelés és tudatosság

Minden egyes ember életét érzékszervi észlelésének minősége és tudatának fejlettsége határozza meg. Korszakok óta minden ember a saját világában él, magányosan és elkülönülten. Minden egyén csak önmagának él és az egész természet az önző emberi gondolkodás nyomait viseli – káosz uralkodik mindenhol. A világ szemétdombbá vált, számos állat- és növényfaj kihalt, az emberiség pedig nemcsak … Olvass tovább

Az érzékek fogságában

Érzékek: a bennünket körülvevő valóság megismerésére, megértésére és értelmezésére használjuk. A létállapotunknak megfelelő dolgok, amikre szükségünk van, amit látni és hallani szeretnénk, azok többek között szemeinken és füleinken keresztül jutnak el hozzánk. E benyomások figyelmünket szüntelenül kifelé irányítják. Érzékeink azonban nem csak befogadó szervek. Elsősorban a szemeinken keresztül az egész létállapotunk a világba, kifelé is … Olvass tovább

Párbeszéd Hermész és Aszklépiosz között

A Smaragdtábla, vagy Hermész Triszmegisztosz neve sokak számára ismerősen cseng.  Talán te is ismered, olvastad vagy legalább is hallottál róla. A Smaragdtábla Corpus Hermeticumnak valóban egyik igen fontos része. Most szeretnék egy sokkal kevésbé ismert ám nem kevésbé érdekfeszítő részt a figyelmedbe ajánlani, mégpedig a Corpus Hermeticum  hatodik könyvének egyik részét.  Ahol Hermész Aszklépiosznak ( … Olvass tovább

A szerelem értelme

„Azt a célt, hogy az ember valóságosan megmentse önmagát – tehát, hogy egyéni élete a valódi szeretetben újjászülethessen és örökkévalóvá válhasson -, az egyes ember csakis másokkal együtt, vagy mindenkivel együtt képes megvalósítani.” Vlagyimir Szolovjov (1853-1900) nemcsak Oroszország, hanem a szláv népek viszonylatában is a legjelentősebb gondolkodók közé tartozik: írói alkotásaiban sok, egymástól igen eltérő … Olvass tovább

Költészet és Szellemiség

A költészet, mint minden művészet, az emberi szellem egyik nagyszerű megnyilvánulása. A költészet az írás előtt, sőt talán már a beszéd előtt is, látens állapotban létezett. A Szellem magmájában. Lehetséges, hogy az először kiejtett hangok – a sikoly, a suttogás, az ima, a kiáltás -, mivel nagyon ősi és mély érzések kifejezői, a költészet alapját … Olvass tovább

Pico della Mirandola – az emberi méltóságról, avagy felhívás egy újfajta emberi természetre

Emberi méltóság és emberi jogok – ki az ember? Az emberi jogok fogalma vajon a valóságban gyökerezik, vagy csupán egy kényelmes elképzelés, ahogy a jogrendszer egész szövevényét pusztán emberi találmánynak tekinthetjük? Az emberi jogok csak egy ideológiai alkotás, egy szép hazugság, ami egyébként bármilyen kielégítő megvalósítás lehetőségét alapvetően nélkülözi? Vagy az emberi jogok valamilyen értelemben … Olvass tovább

A cselekvés misztériuma

Megannyi pokoli küzdelem, évezredek feszült igazságvadászata hasztalan. A tetteink eltévedt agóniája ez. Gyomrunk az életet megemészteni nem tudván, a sok öklendezéstől kifordult, s az élet szentségét bélsárral kentük össze. Ebből hagyományt és szokást csináltunk. Templomaink a gettóktól és a szegény negyedektől, sőt még a luxus szépségszalonoktól sem különböznek. Elégedetlenkedés és panaszkodás mindenütt. Ennek oka egy … Olvass tovább