Tóth Anikó 
Görögországban a Krisztus előtti 2000. év körül az ún. ‘Görög Mitológia’ uralta az életet. A hitregék eme összességét az Istenek, Félistenek és a fantasztikus kalandokat átélő hősök színes kavalkádja jellemezte. A történetek közül jó néhány ma is elevenen él, még ha gyakran igen meggyalázott változatban is. Görögországban számtalan rom őrzi ennek a dicsőséges kornak az … Olvass tovább
Valós történet-e vajon, hogy a babilóniai király, Nabukodonozor, és szerelmese, Szemirámisz ott sétált a hatalmas fákkal szegélyezett, csobogó szökőkutakkal ékes, árnyas utakon, Babilon legendás Függőkertjeiben? Valóban úgy történt-e, hogy a szerelmes király építtette ezeket a teraszos elrendezésű kerteket a sík és terméketlen tájon, hogy megvigasztalja Szemirámiszt, és a hazájabeli méd hegyekre emlékeztesse, amelyek után a … Olvass tovább
„Életem története a szorongásom története.” Egy jeles kortársunk eme kijelentése nagyon személyes vallomás. Felmerül a kérdés, hogy aki oly sok sikert aratott és oly nagy tekintélynek örvend, az hogyan vonhat ilyen lesújtó mérleget az életéről. Tulajdonképpen mi a szorongás, a félelem? Honnan jön? Ezek a kérdések – többé vagy kevésbé tudatosan – mindenkiben felmerülnek. A … Olvass tovább
A kétségbeesés egyik keserű pillanatában, Moria hegyeinek mélyén Frodó azt mondja: „Bárcsak sohasem kaptam volna meg a Gyűrűt. Bárcsak ne is hallottam volna róla.” Gandalf, a mágus, így válaszol: „Mind így beszél, kinek ilyen végzet jutott osztályrészül. De nem áll hatalmukban efelől dönteni. Neked csak azt kell eldöntened, hogy mit kezdesz a rendelkezésedre álló idővel.” … Olvass tovább
A térbeli dimenziókra vonatkozó ismeret évszázadok során alakult ki. Az európai festészetből tudjuk, hogy a reneszánsz koráig a perspektíváról vajmi kevés fogalma volt az embernek. Mélységet, teret, nagyságot, a vonalak lefutását és a felületek helyzetét csak érzés szerint ábrázolták. A fantasztikus egyiptomi piramisok, a görög templomépítmények és a rómaiak városépítészeti teljesítményei dacára a képzőművészek számára … Olvass tovább
Daidalosz viszont, Knósszosz híres Labirintusának építőmestere – így meséli a Görög monda – Tollakból és viaszból szárnyakat készített maga és fia, Ikarosz számára, hogy elmeneküljön a Minósz király által kitűzött haláltól. Apja figyelmeztetése ellenére Ikarosz túl közel ment a naphoz. A viasz megolvadt, és Ikarosz a tengerbe zuhant. Nem tudjuk, hogy Ikarosz miért nem szívlelte … Olvass tovább
Voltak már Önök marionett – színházban? A marionett babák olyan babák, melyeket egy bábjátékos mozgat a fejükhöz és lábukhoz erősített vékony, hosszú zsinórok húzgálásával. Ezáltal azt a benyomást keltik, hogy a babák maguktól tudnak mozogni. A nézők számára ez a valóság. A bábjátékos a nézők számára nem látható, és a zsinórokat alig lehet észrevenni. De … Olvass tovább
Faust a kereső prototípusa. Kutat a látható és a láthatatlan világban, és megpróbálja a lélegzőterében lévő „szellemeket” ellenőrzése alá vonni. Ez azonban nem sikerül neki teljes mértékben, Elégedetlensége így megmarad. Akár olyan igazságkeresőnek is láthatjuk, akinek még fogalma sincs arról, hogy tulajdonképpen mit is kell keresnie. Amikor Húsvét reggelén Faust az asszisztensével, Wagner gyakornokkal sétálgat, … Olvass tovább
” Ami valóban van, az mozog; csak a nemlétező mozdulatlan. Minden test változásnak van alávetve, de nem minden test feloszlatható. Nem minden teremtmény halandó, nem minden teremtmény halhatatlan. Ami feloszlatható, az mulandó; A maradandóan változatlan: Örök. Ami újra és újra megszületik, az újra és újra el is pusztul; Ami azonban egyszer és mindenkorra létezett, az … Olvass tovább
A mai emberrel olyan erők élnek, olyan hatalmak befolyásolják, melyeket saját maga tart fenn – Többnyire anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Látszat és valóság olyan közel van egymáshoz, hogy a köztük húzódó határ már alig észlelhető. Aki akarja, embertársait rendkívüli mértékben befolyásolhatja e körülmény fölhasználásával. A Truman show című film az ilyen fogság meglepő és … Olvass tovább
