A Szilveszter éjszaka misztériuma

Azok, akik a 12 szent éjszakát fontos és meghatározó eseménynek tekintik az ember életében és ebben az időszakban belső elmélyüléssel dolgoznak az elmúlt év és a következő év eseményein, azok tudják, hogy a Szilveszter éjszaka kiemelkedő szerepet játszik ezen éjszakák sorában. Egy alkalommal, amikor Rudolf Steiner Herbert Hahn-nak beszélt erről, akkor a Szilveszter éjszakát külön … Olvass tovább

Az új lélek születése és a Bak csillagjegy

A Bak egészen különleges helyet foglal el a csillagjegyek között. Ebben a jegyben ünneplik a Karácsony – vagy Krisztus-ünnepet. A Bak régtől fogva föld-jegyként szerepel, de a magányos csúcsok felé való törekvés jelképe is. Világosan kirajzolódik tehát az emberben lévő konfliktus: A Földit fel kell áldozni, hogy az emberben nyugvó fény megszabaduljon. A bűnbak fogalma … Olvass tovább

A helyreállított egyensúly ereje

A ‘szelídség’ szó hallatán talán egyfajta szeretetreméltó gyengeségre gondolunk. A szelídség azonban a belső egyensúly ereje, amely akkor keletkezik, ha az ember tudatára ébred az élet lényegének és a világegyetemben elfoglalt helyének. A szelídség az elválasztottság nélküli lét, és a tökéletes viszálymentesség folyamatos átélése. A viszálymentesség pedig hatalmasabb az erőszaknál. Ez az erő a mindenség-életből, … Olvass tovább

Psziché szerelme

Míg a személyiség az „én” hitében szenved, Psziché görög mítosza elmondja nekünk, hogyan lehet kigyógyulni ebből a képtelen „betegségből”, mivel az ego uralma nehéz terhet jelent a személyiség számára. A régmúltban a fiziológia természetszerűen a pszichológia következménye volt. A fizikai rendellenesség okát a lélekben keresték. Később ez éppen az ellenkezőjére váltott és a fizikai szemlélet … Olvass tovább

A kínai időciklusok – A csend idejében élünk

Az időmérés egyik módszere az ősi Kínából származik. A kínai időmérő (Ba Gua) 8 trigramból (hármas jelből) áll, ami alapján 9 ismétlődő időciklus olvasható le. A véleménykülönbség normális dolog. Az is normális, ha alaposan megvitatjuk a véleményünket, akár egy parlamenti beszédben, egy újságcikkben vagy más médiában, vagy megtárgyaljuk egy kávéházban, munkahelyen vagy éppen a konyhaasztalnál. … Olvass tovább

A valódi újjászületés

A hideg, középkori tél után született reneszánsz kor egy jelképes tavaszi virágzásnak és szellemi gyümölcshozásnak adott életet. Ebben az időszakban az ember valódi méltóságának a helyreállítására törekedtek, ami csak újjászületés útján valósítható meg. „Ami fent van, megfelel annak, ami lent van és ami lent van, megfelel annak, ami fent van, ez az Egynek a csodás … Olvass tovább

Karácsony és szellemiség – A belső alkímia titka

Azért érezzük a karácsony témáját és annak a szellemiséggel való kapcsolatát érdekesnek, mert szükséges, hogy fényt vessünk az emberben lévő belső igazság dimenziójára, ami kulcsot ad ahhoz az átváltozáshoz és átalakuláshoz, amit rendszerint az alkímia tudományával hoznak összefüggésbe. Nem abban az értelemben, hogy a fémeket átalakítja és az ólomból aranyat csinál, hanem azért, mert a … Olvass tovább

A két Jézus és a karácsony

Karácsonykor sok tévéadón lehet Jézus filmeket nézni. Ezek többnyire Jézus, Jézus Krisztus életét dolgozzák fel, mégpedig oly módon, ahogy általában a történelmi egyházak látják. Ezt egyébként meglehetősen egységesen látják. Ezzel szemben, ha valaki figyelmesen elolvassa a Biblia idevonatkozó részeit, mindjárt áthidalhatatlannak tűnő ellentmondásokat fog találni. Nem az a célom, hogy ezekből kiemeljek néhányat Jézus életével … Olvass tovább

Bevezetések Goethe természettudományos írásaihoz – GA1

Goethe 1787. augusztus 18.-án Olaszországból ezt írta Knebelnek: „Nápoly mellett és Szicíliában olyan növényeket és halakat láttam, hogy ha csak tíz évvel lennék fiatalabb, nagyon szívesen vállalkoznék arra, hogy elutazzam Indiába. Nem azért, hogy valami újat fedezzek fel, hanem hogy a már ismert dolgokat a magam módján szemléljem.” Ez az idézet tartalmazza azt a szempontot, … Olvass tovább

Goethe világszemlélete – Goethe és Hegel -GA6

Goethe világszemlélete csak egy bizonyos határig terjed. Megfigyeli a fény- és színjelenségeket, és eljut az ősjelenséghez; arra törekszik, hogy kiigazodjék a növényiség sokféleségében, és eljut a maga érzéki-érzékfeletti ősnövényéhez. Nem lép tovább az ősjelenségtől vagy ősnövénytől még magasabb rendű magyarázati elvekhez. Ezt átengedi a filozófusoknak. Kielégíti, ha „azon az empirikus csúcson van, ahonnan visszapillantva a … Olvass tovább