A tudatlanság az emberre mért legnagyobb csapás

Sokféle párbeszéd került nyomtatásra, melyet híres filozófusok, nagy bölcsek, tanítók és misztikusok folytattak. Minden időkben és a világ minden táján találhatunk dialógusokat, beszélgetéseket, melyek végigkísérnek bennünket emberi létezésünk keresőútja során, beszélgetéseket, melyek megváltoztathatnak bennünket.

Szókratész (Kr. e. 469-399) valószínűleg a párbeszéd mestere volt.

Minden egyes beszélgetés során feltette azt az alapvető kérdést, hogy: „Hogyan kell élnem?” Szókratész a klasszikus Athén ismert személyisége volt, és feladatának tekintette, hogy tanítványaival és híveivel körülvéve minden nap útra keljen Athénben. Számos emberrel elegyedett szóba a Jóról, a Szépről és az Igazról. Önmagáról úgy nyilatkozott: „Én vagyok barátaim bábája” (Mellyel édesanyjára utalt, aki bába volt. Emiatt nevezik módszerét, a strukturált dialógust maieutikának, bábáskodásnak is.) „Nem a test érdekel, hanem a szülési fájdalmak közt lévő lélek. Kérdezek, kérdezek és kérdezek mindaddig, amíg a belátás elrejtett gyümölcse meg nem pillantja hirtelen a világ világosságát.” Szókratész az emberek isteni tulajdonságait, melyet az emberek – anélkül, hogy tudnák – magukban hordoznak, szerette volna világra hozni, tehát egyfajta szellemi segítséget szeretett volna nyújtani ebben a születésben. Meg akarta szabadítani az embereket tudatlanságuktól, mint minden gonosz forrásától, valamint fogyatékosságaiktól és korlátaiktól, melyek kínozzák a lelket, és gátolják fejlődését.

Hermész Táttal való egyik beszélgetésében „fenyítésnek” nevezi a tudatosság nélküli fogyatékos létet. Tát azt kérdi Hermésztől a tizennegyedik könyvben: „Kényszerítő erő volna bennem, Atyám?” Hermész: „Nem is egy, fiam, hanem számos borzasztó, kényszerítő erejű rossz tulajdonság.” Tát: „Nem ismerem őket, Atyám.”

Itt tudsz jelentkezni a programra

Hermész: „Éppen ez a tudatlanság az anyagban élt élet első kényszere, fiam. A második a bosszúság és a fájdalom. A harmadik a mértéktelenség. S aztán még követi kilenc másik. Ezek a kényszerítő erejű rossz tulajdonságok szám szerint tizenketten vannak, azonban számtalan másik is van, s azok a test fogsága miatt természeténél fogva arra kényszerítik az embert, hogy az érzékszervek hatásai miatt szenvedjen. Mindezek azonban elmúlnak, ha nem is egyik napról a másikra, mihelyt Isten megkönyörül az illetőn. És ez utóbbi magyarázza meg az újjászületés természetét és értelmét.”

A bibliai Hóseás próféta könyve (4,6) azt írja: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való”, ami ugyanezt jelenti. A „tudomány nélkül” való léten ebben az összefüggésben azt értjük, hogy nem folytatunk párbeszédet az istenivel. Ez azt jelenti, hogy semmit sem tudunk az isteni létről, s nem foglalkozunk vele. Az ember elzárkózik tőle az illúzió révén, mely szerint a test világa és az érzékszervekkel való észlelés az ember-lét legmagasabb formája.

Az ember azonban kettős: teste halandó, lelke halhatatlan.

Nekünk, embereknek komolyan kellene foglalkozunk a kérdéssel, hogy miért vagyunk itt. Törekednünk kellene helyzetük felismerésére, és feltenni magunknak a kérdést: – Mi a lélek, mi a halhatatlan, a „bennem lévő Másik? – Mi a célom, milyen feladatot tartogat számomra létezésem, mely olyan formában nyilvánul meg, mellyel képes vagyok kifejezésre juttatni önmagam? – Hogyan használom ki ezt a helyzetet helyesen, ahelyett, hogy az állapotomból fakadó – látszólag megoldhatatlan – problémák miatt elvesztegessem a lehetőségeket és esélyeket? Szókratész egyik párbeszédében a halhatatlan lélek és a halandó emberi test lényegét kutatja. A beszélgetés során felmerül a kérdés, hogy mi a jelentősége az ember életének a lélek szempontjából, hiszen az ember meghal, a lélek pedig továbbhalad. Kell-e aggódnunk a lelkünkért?

Szókratész halála előtti utolsó beszédében azt mondja:

– „Tehát tegyük fel, ha úgy tetszik – szólt -, hogy két fajtája van a létezőknek: az egyik látható, a másik pedig láthatatlan. – Tegyük fel – szólt. (Phaidon) – És a láthatatlan mindig ugyanaz, a látható pedig soha nem ugyanaz? – Tegyük fel ezt is – szólt. – No és tovább – szólt amaz -, mibennünk magunkban, egyrészt van a testünk, másrészt pedig a lelkünk? – Pontosan így van – szólt. – Tehát a két fajta közül mit mondjunk, melyikkel van inkább rokonságban a test? – Ez mindenkinek világos – szólt -, hogy a láthatóval. – És a lélek miféle fajta? Látható vagy láthatatlan? – Az emberek által nem látható, Szókratész – szólt. – De mi a láthatót és a nem láthatót emberi természet szerint mondjuk; vagy úgy gondolod, más szerint? – Nem, az emberi természet szerint. – Tehát mit mondunk a lélekről? Látható vagy nem látható? – Nem látható. – Tehát láthatatlan? – Igen. – Tehát a lélek jobban hasonlít a láthatatlanhoz, mint a test, a test pedig a láthatóhoz. – Feltétlenül így van, Szókratész. – Nemde azt is nemrég állapítottuk meg, hogy a lélek, amikor a testet használja fel a létezőnek a megvizsgálására, akár a látás által, akár a hallás által, akár valamelyik más érzékszervével – mert ez az, ami a test közvetítésével történik: az érzékszervek segítségével vizsgálni meg valamit -, akkor a test azok felé a dolgok felé vonzza őt, amelyek sohasem ugyanazok, és a lélek bolyong és nyugtalankodik és szédül, mintha részeg volna – miért? Mert ilyenekkel érintkezett. – Minden bizonnyal. – Amikor pedig saját magára utalva keresi a világosságot, akkor abba a másik világba megy, a tisztábbnak, a mindig létezőnek, halhatatlannak és változatlannak a világába. És mint azzal rokon lény mindig annak a létezőnek a társaságába is kerül, amikor csak önmagára van utalva és ehhez megadatik számára a lehetőség. És minden tétovázásnak vége szakad, és állandóan ugyanúgy és változatlanul kapcsolatban van azzal a magas léttel – miért? Mert érintkezésbe került egy ilyen léttel. S ezt a kapcsolatát nevezik tiszta belátásnak.” Tegyünk fel közösen kérdéseket, keressük együtt a válaszokat! www.igneumszellemimuhely.hu  Forrás: – Platón – Phaidon, XXVI és XXII dialógus  – Logon 

Valójában ki irányít? Kezedbe vennéd a sorsod? Akkor tarts velünk a következő webkonferenciánkon – >> Ingyenes webkonferencia

Mi az értelme az életed eseményeinek? Tarts velünk és hozd ki a legtöbbet a spirituális tanításokból ->> Zodiákus kör 2025

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube

Már TikTok – on is követhetsz minket ->> Igneum Szellemi Műhely