Jan Van Rijckenborgh : Az Egyiptomi Ős Gnózis 2.
2640 Ft
4 készleten
„Ízisz szívéből, az élet anyjának szívéből kell ezt a bennünk lévő Istent megváltani, hogy elfoglalhassa trónját a bíbor teremben.”
„Mindkettőnek, a szívnek és a fejnek is megvan a nagyon sajátos anyagcsere-folyamata, és e tekintetben nagyon különbözik személyiségünk többi részétől. A szívszentély és a főszentély atomszerkezete eltér a többi szerv atomszerkezetétől. A fej és a szív fontos részeinek anyagcsere-folyamatait, amennyire csak lehetséges, születéstől kezdve szigorúan elkülönítik a többi fenntartó folyamattól. Miért? Hogy lehetőleg sokáig biztosítsák a természetszülte ember rendeltetésének és az ezzel kapcsolatos feladatnak a megtalálását, amely elmerülés az eredeti lényben, énünk átadása a mikrokozmoszunkban lévő eredeti, isteni embernek.
A hétszeres szív a székhely, Ízisz székhelye, az élet anyjáé, ahol az ősatomot őrzik. Itt kell a Hétvilágosságnak, a hét sugár világosságának, a Szent Szellem világosságának is bejáratra találnia. Ezért nevezik a szívet Betlehem fénykapujának is.
A hétszeres fejet a kínai Gnózis „a nefritből lévő városnak”, az evangélium pedig „Jeruzsálemnek” nevezi. A Jelenések könyve hangsúlyozza, hogy ezt a Jeruzsálemet, az új Jeruzsálemet Isten városává kell tennünk. Ebben a városban találjuk meg a mennyei szívet, vagy a bíbor termet, a bennünk lévő Isten tróntermét.
„HERMÉSZ: Látod a Nagy és a Kis Göncölszekér csillagképeit, melyek nem nyugszanak le és nem kelnek fel, és mindig ugyanazon pont körül keringnek. Mit gondolsz mozgatják őket, vagy állnak?
ASZKLÉPIOSZ: Mozgatják őket, Triszmegisztosz.
HERMÉSZ: És milyen a mozgásuk, Aszklépiosz?
ASZKLÉPIOSZ: Állandóan ugyanazon középpont körül keringnek.
HERMÉSZ: Úgy van. A keringés tehát nem más, mint mozgás ugyanazon középpont körül, s ezen teljesen a középpont mozdulatlansága uralkodik. Mert a körforgás elejét veszi az eltérésnek, s miként elejét veszi az eltérésnek, a keringés állandóan megmarad. Így az egyensúlypontban az ellenmozgás is áll, mert az ellenálló mozgás által állandó lesz.
Mondok neked egy közönséges példát, amelynek helyességét megállapíthatod. Figyelj meg egy halandó lényt, például az embert, ha úszik. Mialatt a víz továbbáramlik, a kezek és lábak ellenállása, ellenereje az ember számára biztos helyzetet teremt, úgy hogy a víz nem húzza le.
ASZKLÉPIOSZ: Ez a példa nagyon világos, Triszmegisztosz.
HERMÉSZ: Tehát minden mozgást olyasmi kelt, ami maga mozdulatlan. A mindenség és minden testi élőlény mozgását tehát nem a testen kívül lévő ok kelti, hanem a testen belül lévő okok, melyek belülről kifelé hatnak egy tudatos, értelmes erő által, legyen ez a lélek, vagy a szellem, vagy akár más testetlen lény. Mert egy anyagtest nem képes lelkes testet mozgatni, sőt semmilyen testet, lelketlent sem.”
Szerző: J. Van Rijckenborgh
ISBN: 963-7420-18-5
Oldalak száma: 273 oldal
Fedél: puha
Megjelenés: 1996
Súly: 430 g (+boríték)
Kiadó: Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület
Leírás
Az Egyiptomi ős Gnózis és kiáltványa a jelenben. Újra kihirdetve és magyarázatokkal ellátva Hermész Triszmegisztosz műve a Tabula Smaragdina és a Corpus Hermeticum nyomán.
„Ember, ki vagy? Honnan származol? Merre tartasz?
Ezeket a legmélyebb értelmű kérdéseket teszi fel a titokzatos szfinx az ember megjelenésének pirkadata óta minden utazónak, aki a földi élet pusztaságában vég nélkül tévelyeg A tudatból, az életmód irányából és kivitelezéséből adódó válasz dönt élet vagy halál fölött.
Minden lét forrásának, létünk egyetlen igazi céljának első-kézből kapott igaz, élő ismerete nélkül az emberiség káprázatra, rögeszmére és vakságra ítéltetett, s így újra meg újra elsüllyed a sötétségben, szenvedésben és halálban.
Azért emel szót újra a Gnózis, azért csendül fel nagy erővel az őskezdetre intő felhívása, hogy ebben az annyira fájdalmas és vészjós krízisben, mely a mai kozmikus nap végének a kísérőjelensége, a számtalan kétségbeesetten menekülni próbáló embernek megmutassa a felszabadító istenismeret útját. Az élő Isten-valóságra támaszkodva újra kihirdeti az ember magas származását és rendeltetését, s azoknak, akiknek még van fülük a hallásra, rámutat a megmentés egyetlen, ősrégi útjára, mely a jóakaratú ember számára korszakunkban is feltárult.”
Jan Van Rijckenborgh, a könyv előszavában
