„A lágy víz az idővel együtt legyőzi a hatalmas követ” – Lao Ce és a Tao Te King

Bertold Brecht: Legenda arról, miként keletkezett a Tao Te King, amikor Lao Ce emigrációba ment.

Hetvenéves volt már és törődött,

Vágyott megnyugodni szerfölött.

Mert a jóság a világról újra cihelődött,

És nyomában a gonoszság megerősödött.

Hát a bölcs sarut kötött.

Ami kellett, zsákba dugta rendre:

Keveset bár, mégis eleget.

A pipát mondjuk, mit szívott estelente

És a könyvet, mit böngészgetett.

Némi fehér kenyeret.

Örvendett a völgynek, s máris elfeledte,

Amikor az út a hegyre tért.

Ökre a friss zöldet vígan hersegette,

Lassan ringatván hátán a vént.

Néki megfelelt azért.

Ám negyednap fönt a sziklaháton

Odaállt elé egy vámszedő:

„Vámolandó holmi?”-„Nincs, barátom.”

„Mester volt, tanított” – szólt az ifjú ökörvezető.

Érthetett belőle ő.

Huncutul a férfi odavágja:

„Ki is sütött valamit e vén?”

A fiú meg: „Azt, hogy a víz, gyenge bár, kivájja

A követ is – érted? – jószerén.

Győz a lágy, és enged a kemény.”

Hogy az idő kárba alkonyig se vesszen,

Megnógatták most az állatot.

S egy fenyőnél tovatűntek már-már

mind a ketten,

S fölkurjant a vámos ekkor: „Hé, megálljatok!”

Valami fejében járhatott.

„Hogy is állunk, öreg, ama vízzel?”

Szólt a mester: „Látom, érdekel.”

Az felelt: „Csak vámszedés a tisztem,

De hogy kit ki győz le, tudni szintén érdekem.

Mondd meg hát nekem!

Diktáld! És majd a fiú leírja!

Ilyesmit az ember nem visz el.

Akadsz nálam tintára, papírra

S vacsorára szintén: Itt lakom közel.

Beleegyezel?”

Az megfordult, ott állott a vámos:

Gönce egy-folt, lába meztelen,

Homloka már összevissza ráncos.

Győztest lát? Az agg jól tudta: nem.

„Te is?” – morgott csendesen.

Udvarias kérést megtagadni

Az öreg már kissé túl öreg.

„Méltó választ illik annak adni,

Aki kérdez”- mondta. A fiú meg:

„Az idő is hűvösebb.” ,,Jó, maradjunk keveset!”

És a bölcs az ökréről leszállott.

Tolluk hét álló nap sercegett.

És a vámos hordta étkük (s közben csak halkan gyalázott

Egy-egy csempészt, kit nyakon csípett).

S aztán vége lett.

S nyolcvanegy mondást kapott az ember

A fiútól egyik hajnalon.

S a kis útravalót megköszönve, menten

Kanyarodtak a sudár fenyőnél föl a sziklaoldalon.

Illendőbben ki tehet vajon?

Mégse csak a mesteré az érdem,

Kinek könyvünk fedelén neve!

Mert a bölcstől bölcsességét el kell venni szépen.

Ez meg épp a vámos érdeme:

Ő íratta véle le.

(Bertold Brecht versét Csorba Győző fordította)

Lao Ce-nek nem állt szándékában könyvet írni, hiszen ez ellentmondott volna e Tao Te King versnek:

„Az út, mely szóba-fogható, nem az öröktől-való; a szó, mely rája-mondható, nem az örök szó.” (Weöres Sándor fordítása).

Ha valamit egyszer szóba vagy írásba foglalnak, az többé már nem „abszolút igazság”. Lao Ce különbözik azoktól, akikben a jóság csökken, és a gonoszság növekszik. Ezért kel át a határon. Egy másik rezgésre van hangolva. A kínai bölcsekre, a Lohanokra* emlékeztet, akik már azelőtt látták a közeledő viszályokat, mielőtt azok megszülettek volna, és így természetes módon el tudták kerülni őket.

Lao Ce, a fiú és az ökör elhagyják a múlandó világot. Az ökör türelemmel és szívesen végzi feladatát. Mentes természetes hajlamaitól, az önuralom révén ezért az erő példája, a győzedelmes, megtisztult szellem-lélek jelképe. A fiú egy másik életterületen lévő új kezdetre, és az agg Lao Ce örök ifjúságára utal. A Lao Ce név nem tulajdonnév, és gyakran fordítják „az Öreg”-nek.

Az elvámolandó értékek

A különböző területeket, befolyási övezeteket, országokat és életterületeket határok választják el. E határok korlátozzák az adott létforma hatókörét. Soha senki sem lépheti át a határvonalat akadálytalanul anélkül, hogy a működő régi és új törvényeket figyelembe venné. Ebben pedig a szellem-lélek rezgéskulcsa mindig is meghatározó tényező.

„S egy fenyőnél tovatűntek már-már mind a kerten”

Az országról, ahová Lao Ce utazik, nincs leírás. A „semmi” az. A bölcs egyetlen másik országban sem tud otthonra lelni: a határtalanság a hazája. Csak látogató, segítő volt egy olyan síkon, ahol segítségre volt szükség, és természeténél fogva visszatér a határtalan teljességbe. A bölcs feladatát teljesítvén önként ingázik a korlátozottság és a határtalanság között oda-vissza. Fentről tekintve Lao Ce keresztezi az élet vízszintes vonalát, mert a függőleges ösvényt választja. Ily módon – ahogyan minden igaz ember – egy világ-keresztet képez.

„Ki is sütött valamit e vén?”

A vámszedő ellenőrzi, hogy ki léphet át a határon, ő maga azonban nem kelhet át rajta. Mindenki, aki átkel, korábban – jelképes értelemben – határlakó volt. A vámszedőnek rendszerint szemére hányják, hogy határátkeléskor pénzt szed be. Ez azonban a vám. A vámot számolás, és a számba vett dolgok alapján szabják ki. Az anyagi világban mindent számba vesznek, megmérnek súlyra, méretre, felbecsülnek és kiértékelnek. Mindez annak a jele, hogy e birodalom lakói nem az egységben élnek. Egy vámszedő természetesen nem becsülheti fel rögtön a bölcsesség értékét. Csakis akkor foghatja fel az értékét, és akkor akar majd annak részesévé válni, ha már elgondolkodott rajta.

„Hogy is állunk, öreg, ama vízzel?”

Lao Ce morgás, de egyszersmind lelkesedés nélkül osztja meg bölcsességét és energiáját: semleges marad. A vámot a „Tao Te King”-gel fizeti meg a világnak. Mindenkinek vámot kell fizetnie, aki átkel a határon, különben nem léphet át rajta. A szabadságot meg kell „váltani”. A Biblia is szól azokról, akik a földtől „megváltattak”. A csempészek, akikről a vámszedő panaszkodik, megpróbálják ezt a törvényszerűséget kijátszani.

Azért próbálják ugyanis észrevétlenül átlépni a határt, hogy utána saját, személyes haszonra tegyenek szert. Ám éppen ezek kerülnek szembe a karmikus következményekkel: elkerülhetetlenül, ám jogosan. Lao Ce örök kincseinek nem csak a tizedét fizeti meg, hanem mindent odaad. Az egyetemes bölcsesség oszthatatlan: egy másik rend teljessége. A keresett értékek e szavakkal nyilatkoznak meg a határőrnek:

„A lágy víz az idővel együtt legyőzi a hatalmas követ.”

Enged a kemény…

Ha a víz nem tudja meglágyítani a követ, nem száll harcba vele. Finoman elfolyik mellette. Idővel azonban állandó szereteterőként hat a kőre. Lao Ce bölcsessége úgy viszonyul az emberiséghez, mint a víz a kőhöz. És ez a víz, a bölcsesség lelke, folytatja munkáját a kövön. Ezt bizonyítja a Tao Te Kingről szóló számtalan új kiadvány és tanulmány, és az iránta tanúsított nagy érdeklődés.

A víz finomság, kicsinység, csepp és tisztaság, megszabadító értelemben az élet vize, amely tiszta, új erőket vezet a lényünkbe. A kemény kő a szilárd, durva-anyagi, megkristályosodott anyagot jelképezi, és ezzel egyben a bukott emberiség szimbóluma is. E bukott embert, a megkötött anyagot pedig éppen az új élet erői hatják át, és ezek az erők képesek mindazt megszabadítani, ami benne szellemi.

Mégse csak a mesteré az érdem…

A bölcsességre vágyakozni kell. Lao Ce azt mondja: „Méltó választ illik annak adni, aki kérdez”. Ez szintén törvény. Kérdés nélkül nincs válasz. Aki valóban kérdez, és nem csupán spekulál, az kap választ, „…a zörgetőnek megnyittatik” – a kérdés milyenségétől függően. Az egyetemes tant nem vakon árasztják ki a világra.

A határlakónak sóvárognia kell a bölcsesség után, és akkor nem csupán az igazság egy részét, hanem a teljességet kapja meg. E valódi kérdés nélkül azonban nem kap semmit. A vámszedő foglalkozásánál, hivatásánál fogva kérlelhetetlen az értékek felbecsülésében és követelésében. A határlakónak a határtalan segítségére van szüksége. Ezért hívja vissza a megszabadult embert a határon túlról. A határlakónak szüksége van a bölcs segítségére, ám az igazságot mégis ő maga hódítja majd meg.

„Ez meg épp a vámos érdeme: Ő Íratta véle le.”

*A Lohanok eredetileg Buddha első tanítványai voltak, akik végül Bodhiszattvákká, az emberiség segítőivé váltak. Először tizenkettőn, tizenhatan vagy tizennyolcan voltak, majd 500 fős csoporttá növekedtek, amely nagy világosságérőt szabadított fel, főleg Kínában. Néha ökrön vagy bivalyon lovagolva, gyakran a hűséges őrzőkként ábrázolják őket.

Forrás: Pentagram magazin, Arany Rózsakereszt

Képek: Canva

Valójában ki irányít? Kezedbe vennéd a sorsod? Akkor tarts velünk a következő webkonferenciánkon – >> Ingyenes webkonferencia

Mi az értelme az életed eseményeinek? Tarts velünk és hozd ki a legtöbbet a spirituális tanításokból ->> Zodiákus kör 2025

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube

Már TikTok – on is követhetsz minket ->> Igneum Szellemi Műhely