Madame Blavatsky, a mesterek hírnöke

Lehet, hogy sohasem hallottak Helena Petrovna Blavatsky-ról, de meg kell jegyeznünk, hogy a világról alkotott képünk talán egészen más lenne ennek az orosz asszonynak az öröksége nélkül, aki egy nemesi családban született 1831-ben.

Blavatsky elméket és szíveket nyitott meg, többszáz éves dogmák megkérdőjelezésével emberek ezreinek a hitét szabadította fel, a tizenkilencedik század egyik legkiemelkedőbb alakjaként és beavatottként olyasmire mutatott rá, amit szinte senki sem láthatott. Nagy hatással volt a művészekre, például a portugál költőre, Fernando Pessoára, aki az egyik bölcsességszöveget, amit Blavatsky nyugatra hozott (A csend hangját), portugálra fordította, valamint többek között olyan szellemi képességű emberekre, mint Gandhi, Mondriaan, Bernard Shaw és Aldous Huxley.

Egy olyan korban, amikor a nőknek hátrányos helyzetük volt a társadalomban és nem élhették szabadon az életüket, Blavatsky megelőzte a korát. Fiatal nőként felbontott egy téves házasságot és beutazta a világot az igazságot keresve, beleásva magát a tudományokba és a spiritualitás ápolásába.

ZOONO - A fertőtlenítés új technológiája

Madame Blavatsky (ezen a néven vált ismertté) kivételes intelligenciával rendelkező kulturált, tanult nő volt. Azt mondják, hogy olyan lelki erővel rendelkezett, ami ritkán található meg egyetlen emberben. Tibetben, ahová egyik útja vezetett, betekintést nyert a titkos tanításokba a beavatottak és a mesterek által, akik rábízták azt a küldetést, hogy szabaddá tegye a tiszta spiritualitást egy olyan világban, ami egyre jobban elanyagiasult.

Blavatsky számára lehetséges volt, hogy újra felélessze az ősi szellemi hagyományokat.

Ehhez a kezdő lépés akkor történt meg, amikor közzé tette A leleplezett Ízisz: kulcs az ősi és modern tudomány és teológia misztériumaihoz című művét, amit New Yorkban adtak ki 1877-ben. Első munkája számos tanult embert megdöbbentett abban az időben, köztük vallási vezetőket, keletkutatókat és tudósokat. Ebben a művében Blavatsky meggyőző bizonyítékát nyújtotta annak, hogy mélyreható ismeretekkel rendelkezik az emberiség szellemi hagyományait illetően, olyan ezoterikus tanításokra világítva rá, amelyek minden szellemi hagyománynak az alapjául szolgálnak. A leleplezett Ízisszel felfedte és a nyilvánosság elé tárta a láthatatlan világot.

Feladata folytatásaként 1888-ban kiadta a Titkos tanítások: A tudomány, vallás és filozófia szintézise című munkáját, amit mesterművének tartanak és ami az ezoterika klasszikus művévé vált. Előtte a keletről származó ezoterikus tanításokat nyugaton csak szűkebb körök ismerték.

S a tudás szintje, mondhatni, még ezekben a körökben is korlátozott volt. Blavatksy könyvei, különösen a két fentebb említett mű, kemény csapást mértek a kor megkristályosodott elképzeléseire, és megtámadták a vallási dogmákat és babonákat éppúgy, mint a materializmuson hízó tudományt.

Blavatsky

Ily módon Blavatsky óriási szellemi forradalmat idézett elő a világban. Szabaddá tette a gnózis valódi értelmét azáltal, hogy a továbbiakban megírta az általa „vesztesek történelmének” nevezett művét, világosan utalva ezzel arra a tényre, hogy a hivatalos egyház üldözte a kereszténység hajnala óta létező gnosztikus szektákat, és elpusztította a követőiket.

Blavatsky saját keresésének következtében egész életét a belső munka terjesztésének szentelte.

Blavatsky az Egyetemes Igazság beavatottjainak az ismertetőjegyeit viseli és több, mint egy évszázaddal a halála után, ami 1891-ben következett be, viszonylag könnyű összegezni a legfőbb teljesítményeit.

Hogy felkeltse az emberek érdeklődését a természet szélesebb körű megismerésére, Blavatsky először pszichikai erejének megmutatásával hívta fel magára a figyelmüket. Mintha azt mondta volna,

„Nézzétek, én többet tudok mondani nektek erről.”

Mindig elérhető, lényegre törő és világos volt.

Megmutatta magát és azután érthetővé tette magát. S önmaga érthetővé tételével a világegyetemet és az igazságot tette érthetővé.

Később emlékeztette a világot arra az üzenetre, hogy a csend hangja mindegyikünkben létezik, tekintet nélkül arra, hogy kik vagy mik vagyunk. Mindenki képes meghallani a belső hangját és egyedisége, illetve ellentmondásossága ellenére is és képes hallgatni rá. A benyomás, akarat és odaadás csupán hozzáállás kérdése. Ami azonban az Egyetemes Igazság egyik nagy beavatottjává koronázza, az kétségtelenül az a tény, hogy hozzájárult az Egyetemes Szerzet egy újabb láncszemének a létrejöttéhez.

Blavatsky segített elterjeszteni a Hét Bölcs ősi, keleti tanításai, a hinduizmus és a buddhizmus a valódi szellemi értelmezését. Valamint újra felkeltette az érdeklődést a hermetikus – gnosztikus misztériumok és bölcsesség iránt, megnyitva az utat számos ezoterikus mozgalom és gnosztikus iskola létrejöttéhez, melyeknek egyike az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája.

Helena Blavatsky női mivoltában egy olyan szellemi hullámot indított el, ami a világot felkészítette a Vízöntő korszakra, melynek ereje arra szólítja fel az embert, hogy térjen vissza az eredeti állapotához.

Képek: LOGON média, The New York Times

Források: LOGON média

Helena P. Blavatsky – A leleplezett Ízisz – Kulcs az ősi és modern tudomány és teológia misztériumaihoz – 1. kötet, 1995

Daniel Caldwell – Madame Blavatsky ezoterikus világaEgy modern szfinx éltének jelenetei, 2003

Peter Huijs – A világ szívének hívása, 2015.

A Gnózis újbóli felfedezése III”, Pentagram Magazin, 2015/3. szám

Vannak benned megválaszolatlan kérdések? Találd meg a saját válaszaidat! Segítünk! ->> Igneum Szellemi Műhely

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube