Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek…

Minden embert egy energiamező vesz körbe. Ha számos ilyen mező összeadódik, akkor hatalmas energiatér keletkezik. A másokkal való kapcsolat – legyenek azok családtagok vagy barátok, vallási illetve tudományos érdekcsoportok vagy politikai pártok – kölcsönösen felerősíti ezeket a tereket és növeli hatóképességüket.

A politikai tüntetések, sztrájkok és nemzetközi sportversenyek alkalmával világosan megmutatkozik, hogy az ilyen hatóerők milyen előre nem látható uralkodó tényezővé válhatnak. Az ilyen kollektív energiaterek a civilizáció teremtményei, s mivel az emberi természetnek megfelelően nélkülözik az isteni bölcsességet, hierarchikus rendjük az egymástól, az élettől és a haláltól való félelmen alapul.

ZOONO - A fertőtlenítés új technológiája

Ha egyszer életre hívták őket, az ilyen terek mágneses törvények alapján mindent felvesznek, amire szükségük van, és mindent eltaszítanak, ami nem rokon velük. Élősdi alkatuk miatt úgy kell fenntartaniuk magukat, hogy teremtőjükön és gondozójukon élősködnek. Ezen kívül annak a hullámmozgásnak is alá vannak vetve, amelyet a makrokozmosz, kozmosz és mikrokozmosz váltakozó sugárzásai okoznak: míg az egyik áramlat kiszélesedik, a másik megfogyatkozik, gyengül.

Az energiák ide-oda áramlanak, az erősebbek uralkodnak a gyengébbek felett, és túlélik azokat. A kerék azonban forog, és ami lent volt, az felülre, ami pedig fent volt, az előbb-utóbb alulra kerül. Így tulajdonképpen semmi új nincs a Nap alatt, csak a formák változnak és idomulnak ahhoz a ponthoz, amelyen az emberiség a világegyetemen át megtett útján éppen tartózkodik.

Jó lenne kiszakadni, visszahúzódni ebből a sokszor oly végzetszerű körforgásból, mondják, és sokan meg is próbálkoznak vele.

Hegytetőre, barlangba vagy elhagyott vidékre vonulnak vissza. Vagy ha kevésbé spirituális beállítottságúak, egyszerűen csak el akarják hagyni azt az országot, amely törvényeivel mintha nem hagyná elég levegőhöz jutni őket.

Saját problémáink, lehetőségeink és nehézségeink oka azonban mi magunkban rejlik, önmagát pedig minden esetben magával viszi az ember. Ezért a természeti folyamatokból így senki sem vonhatja ki magát, legalábbis nem véglegesen megszabadító értelemben.

A szeretet nem rabol energiát, hanem feltétel nélkül odaajándékozza magát

Az örök, isteni energiamező, amely megérinti az ember világát, feltétlen szeretetből áll. Ennek a szeretetnek az az ismertetőjele, hogy úgy akarja odaajándékozni magát, ahogy a Nap ragyog minden teremtményre, tekintet nélkül arra, hogy azok mit cselekszenek illetve hogyan élnek. Ennek a szeretetnek az ereje annak mértékében növekszik, ahogy őt kereső emberek akadnak, akik többé nem hagyják magukat megtéveszteni egyetlen többé-kevésbé jó szándékú, de lényegében éppoly tudatlan tekintély által sem.

Az ilyen keresők felhívják ezt a szeretetet, szinte kikönyörgik maguknak, és felfrissülnek benne. Így a szeretet hathatós segítségként tapasztalható meg a szellemi megszabadulás útján. A szeretet nem rabolja el, hanem feltétel nélkül ontja az energiát. Egyetlen célja, hogy az ember szívében az isteni tűz szikráját táplálja, hogy benne a lélekfejlődés kibontakozhasson. Ez a szeretet nemcsak a makrokozmosz szerkezetét és tervszerűségét mutatja meg, hanem erőt is ad ahhoz, hogy együtt munkálkodjunk a fejlődési terven anélkül, hogy a magunk érdekét néznénk.

Ha az ezen az ösvényen járók találkoznak, erejüket összeadva, közösen egy megszabadító, tápláló és megújító energiateret képeznek, amely mindenkire kitöltetik, akinek szüksége van rá. Minden igazságkereső tudja, hogy léteznek ilyen energiamezők. Ahogy a természetben való bolyongása után azt is tudja, hogyan lehet ehhez a térhez csatlakozni, hiszen életútján ez vonzotta és hívta őt.

Az egyetlen dolog, amit tennie kell, az, hogy önmagát teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy képes legyen ezt a hívást és ennek vonzerejét helyesen értelmezni és reagálni rá. Ekkor ő is az istenemberi energia állandóan növekvő terén munkálkodik, melyben a beteg lélek képes meggyógyulni, és amelyben legyőzhető a halál.

Belépés az új fejlődési menetbe

Eljött az idő, amikor sokan próbálnak megszabadulni a külsőleg megszabott normáktól és értékektől, és új életutat keresnek. Eljött az idő, amikor sokan készülnek arra, hogy másoknak is segítsenek megtalálni és bejárni ezt az utat. A történelem során mindig voltak ilyen pillanatok, melyek tanúskodnak e találkozás gazdagságáról és dicsőségéről, de a meg nem értésről és azon földi erők létezéséről is, melyek ezekben a fenséges pillanatokban megpróbálnak szembeszállni a szeretet, bölcsesség és erő isteni megnyilvánulásával.

Adassék, hogy azokat, akik kinyújtják kezüket egymás felé, hogy együtt lépjenek a fejlődés új útjára, ne akadályozhassák azok, akik ezt az utat még nem ismerik fel, és nem is akarják vagy nem tudják bejárni. Adassék meg, hogy sokan vonuljanak együtt ezen a felfelé vezető úton.

Forrás: Arany Rózsakereszt / Pentagram magazin

Képek: Arany Rózsakereszt, Canva

Vannak benned megválaszolatlan kérdések? Találd meg a saját válaszaidat! Segítünk! ->> Igneum Szellemi Műhely

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube