A 12 Szent Éjszaka és a 13. misztériuma

„Érezzék meg a Krisztus ünnep minden mélységét és utána merüljenek el a 12
Szent Éjszaka során a legszentebb kozmikus titkokba. Ez annyit jelent, hogy az
univerzumnak abba a területébe mélyedjenek bele, ahonnan Krisztus leszállt a
Földre.”
Rudolf Steiner, 1911. december 21.

Az év ünnepei sorában, két ünnep emelkedik ki az év végén az összes többi közül, a Karácsony és Vízkereszt. Az első a Krisztust hordozó fizikai test – az ember – megszületése, és a második az Isten, Krisztus megszületése a Földön. Mint egy kozmikus fonál húzódik e két ünnep között a 12/13 Szent Éjszaka, és ha ezeken az éjszakákon belső elmélyedéssel átéljük e két eseményt, akkor mintegy összeköthetjük magunkat a legmagasabb kozmikus szférákkal.

A karácsonytól vízkeresztig vezető út ugyanakkor a számunkra úgy is felfogható, hogy az ember
felemelkedik azokba a magasságokba, ahonnan Krisztus leereszkedett a Földre. Vagy más szavakkal kifejezve ez az út egy lehetőséget teremt arra, hogy az ember találkozhasson Krisztussal.

Ezzel kapcsolatban mondja Rudolf Steiner a GA175 előadásban, hogy

„az egyetemes folyamatoknak és a világ folyamatainak napi ritmusa minden alvásban magában foglalja számunkra az 1. találkozást, a találkozást az Énnel. Az éves folyamatok ritmusa magában foglalja számunkra a 2. találkozást, amelyben a szent éjszakákon Jézus Krisztussal találkozhatunk”.

Erről a Karácsonyt követő időszakról Rudolf Steiner az „Embersorsok és népsorsok” című előadásában (GA157) azt írja, hogy

ZOONO - A fertőtlenítés új technológiája

„akkor, amikor a legrövidebbek a napok, amikor a napsugaraknak a legkevesebb külső erejük van és a téli éjszakák a legsötétebbek, tehát Karácsony körül, akkor adódik az a lehetőség, hogy bensőséges lelki élettel hatoljunk be a szellemi világokba. Ezért mindazok, akik az évnek erről a ciklusáról tudtak valamit, joggal tételezik fel, hogy az ember, ha arra van hangolódva, akkor december 2l-23-ától kb. január 6.-áig – ezekben a napokban és különösen ezeken az éjszakákon – a legbensőségesebb összefüggésben élhet a szellemi világokkal.“

A Karácsonyt követő időszakot, az un. Szent Éjszakákat, ezért minden évben arra tudjuk felhasználni, hogy egy belső elmélyüléssel kapcsolatba kerüljünk a szellemi világokkal és nyomában megújuljunk és az elkövetkező új évre új energiákhoz jussunk. Ez a lehetőség különösen azoknak az embereknek adott, akik kapcsolódnak ahhoz a szellemi impulzushoz, amelyet Rudolf Steiner hozott le és adott át nekünk az antropozófiában.

Mindenki, aki magáévá teszi azt a szellemi tudást, amit az antropozófia ad és arra törekszik, hogy valóban megtapasztalja a Szent Éjszakák lényegét, az érzékelheti, hogy ebben az időszakban mennyivel könnyebben lehet kapcsolatba kerülni a szellemi lényekkel, mennyivel erősebben vannak jelen, mint az év során bármikor. Ezért is szokás az antropozófiai megismerési úton haladók között az, hogy ezeket az éjszakákat az előző évre való visszapillantással töltik el.

Ebben az időszakban ezt a munkát az emberhez közelebb álló és vele kapcsolatot kereső szellemi erők még elő is segítik, amiről S. O. ProkofjevA tizenkét Szent Éjszaka és a Szellemi
Hierarchiák” című könyvében a következőképpen ír:

„Mindenekelőtt az a bizonyos 12-es szám, – a 13. éjszakának a jelentőségéről a későbbiekben a megfelelő helyen szólunk – azokat az összefüggéseket jelzi, amely a teljes éves ciklus, és ezen keresztül a Földet körülvevő egész makrokozmosz között fennáll. Azt is mondhatjuk, hogy azok a kozmikus hatalmak, amelyek a 12 hónap folyamán sorban pergetik le az évet, egyszer az év során a december 25-e és január 6-a közötti időszakban úgy jelenek meg, hogy ez a tizenkét nap és a 13. éjszaka szellemi tartalma egy koncentrált reflexiója azoknak a szellemi erőknek, amelyek az év folyamán makrokozmikus méretben
megmutatkoznak.”

Rudolf Steiner ezeket a szellemi erőket nevezi az „univerzum 12 szent erejének”, amely szimbolikusan az állatöv 12 csillagképében nyilvánul meg, és azt mondja, hogy:

„ez a 12 Szent Éjszaka, amely a Krisztus ünnep, a
Karácsony és a január 6-i ünnep, a Vízkereszt között telik el, arra szolgál, hogy belemélyedjünk ezekbe az
erőkbe”. (GA 127)

Hogy mire is kell ezekben a napokban és éjszakákon figyelni arra vonatkozóan sokféle javaslat és elképzelés létezik, de Rudolf Steiner a GA275-ös előadásában erről az időszakról azt mondja, hogy

„ez az időszak az, amikor a szellemi világokból a legkevesebb impulzus érkezik a Földre, és ezért a Karácsonytól az újévéig, körülbelül január 6-ig terjedő időszak, a leginkább arra alkalmas, hogy az ember nem csak visszaemlékezzen arra, ami az elmúlt év folyamán szellemtudományi ismeretei tárgya volt, hanem arra is, hogy ezen ismeretek elsajátítása milyen érzéseket jelenített meg benne.”

Ezek a szellemi erők azonban nem csak a mély szellemi élményeket segítik elő és az előző évre történő
visszapillantást támogatják ebben az időszakban, hanem a jövőre vonatkozóan is adnak iránymutatást, ugyanis

„azok számára, akik szellemi szemüket nyitva tartják, ez a tizenhárom nap és tizenhárom szent éjszaka a mély szellemi élmények időszaka. … az ember ebben az időszakban hatalmas imaginációkat láthat arról, hogy mit is kell most az embernek a Krisztusi Szellemtől eltávolodva végigcsinálnia….” – mondja Rudolf Steiner a GA127-es előadásában. (26.12.1911.)

Miközben mi többnyire tizenkét szent éjszakáról beszélünk, Rudolf Steiner számos alkalommal és következetesen tizenhárom éjszakát említ, mint a fenti idézetben is. Melyik ez a 13. éjszaka?
Egy lejegyzett beszélgetésben arról olvashatunk, hogy amikor Rudolf Steiner ezekről az éjszakákról beszélt Herbert Hahn-nak, akkor a Szilveszter éjszakát kiemelten említette.

Ugyanis a visszaemlékezésben ez áll:

„A 12 szent éjszaka meghatározó az ember következő évi életében és sorsában. Ezekben az éjszakákban tudjuk elvetni akaratunk magját. Különösen meghatározó az, hogy mihez kezdünk Szilveszter éjszakáján. Szilveszter éjszakáján a népszellem egyes pillanatokra szabadságot ad, és így az, amit akkor gondolunk a legmagasabb hierarchiákhoz jut el, és általunk lesz felkarolva, és ez már magában hordozza a megvalósulás erejét.“ (Gerhard von Beckerath:„Der Leidensweg Rudolf Steiners“)

Ezért a 13 éjszakát is kell úgy elképzelni, ahogyan Rudolf Steiner a Bölcsesség és az Érzékelés Összhangjának 12 Mestere által alkotott kört lerajzolta, melynek középen a tizenharmadik, Krisztus ül. Éppen így helyezkedik el a 12 Szent Éjszaka közepén is a tizenharmadik, a Szilveszter éj. A Szilveszter éjszaka ugyanis egy különleges éjszaka. Ez az az éjszaka, amiről Steiner azt mondja, hogy egy olyan éjszaka, mintha egy pillanatra visszatartanánk a lélegzetünket, egy olyan pillanat, amikor az idő egy pillanatra térré változik, ami lehetőséget ad arra az embernek, hogy találkozzon a fénnyel, Krisztussal.

Ezért ezt, az „évek közötti éjszakának” is nevezett Szilvesztert kell a 13. éjszakának tekintenünk, mert ez vezethet el bennünket a tizenharmadikhoz, Krisztushoz, akit a Mesterek vesznek körül. És ha elérkezünk ide, akkor – miután találkoztunk magasabb Énünkkel – általa feltöltődve, új impulzusokkal és ideákkal feltöltekezve, új erőkkel felvértezve térhetünk vissza a Földre. Ezen az évek közötti éjszakán az ember átélheti azt, hogy egy Krisztusi fénysugárban áll, mely a mélységekből a magasságokba ér.

Ez a 13. éjszaka tehát a Karácsony utáni 7. napon következik, amikor a 12 szent éjszakából már eltelt 7 nap. Vagyis a 13. éjszaka nem a Vízkereszt, ahogyan azt sokan gondolják, hanem egy éjszaka a tizenkettő közepén, mégpedig a Szilveszter éjszaka, amikor az addig eltelt 7 nap után a sort megszakítja a középen lehelyezkedő 13. éjszaka, és ezt követően még jön további 5 éjszaka.

 

 

Forrás: Takáts Péter

Képek: Canva, Rudolf Steiner

Vannak benned megválaszolatlan kérdések? Találd meg a saját válaszaidat. Segítünk ->> Igneum Szellemi Műhely

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube