A nepáli Visnu templom, Changu Narayan vallásos művészete 2. rész

Két faragvány, ami megmutatja, milyen isteni segítséget kaphat az ember

Visnu kozmikus alakjában való megjelenése (Vishnu Vishvarupa) a nepáli Changu Narayan templomban a Bhagavad-gítához nyúlik vissza. A Bhagavad-gíta a nagy indiai eposz, Mahábhárata része és a hinduizmus egyik legszentebb és széles körben ismert könyve. Ardzsuna rokonaival vívott harcát írja le Hastinapura trónjáért. A Mahábhárata és ezen belül a Bhagavad-gíta valójában két rokon törzs története, akik ennek a királyságnak a megszerzéséért harcolnak.

A küzdelem misztikusan értelmezhető az ember egyéni fejlődésére és az emberiség egészének fejlődésére is. A két küzdő törzset az emberben lévő két lehetőségnek tekinthetjük, az egyik a földi-anyagi, a másik pedig a szellemi fejlődés felé irányul. A Krisna alakjában megtestesült Visnu megtanítja Ardzsunát – az embernek azt a részét, amelyik a szellemi fejlődés felé fordul – hogyan győzze le az anyagi fejlődés felé irányuló bevésődéseit és szükségleteit. A Bhagavad-gíta elmeséli a csatát … nem csak azt a nagy háborút, amit az emberiség egésze vív, hanem azt a küzdelmet is, ami elkerülhetetlen, amikor egy család egyik tagja elhatározza, hogy a felsőbb természetét hagyja érvényesülni.

 

Az ember belső küzdelme

A Krisna és Ardzsuna között folyó beszélgetés a csata színterén zajlik, a két hadsereg közötti térségen. Ardzsuna kocsihajtójának alakjában Krisna 18 fejezeten keresztül tanítja Ardzsunát a jámborság útjának különböző nézeteiről, valamint a születés és halál kerekétől való megszabadulásról. Ardzsuna nem akar harcolni a rokonaival és Krisna tanácsát kéri. Krisna kihangsúlyozza, hogy a harc elkerülhetetlen feladatának teljesítéséhez. Arra buzdítja Ardzsunát, hogy harcoljon és nyerje el jogos királyságát. Misztikus értelemben a harc az alacsonyabb (földi-anyagi) nézet és a magasabb (szellemi fejlődés felé irányuló) önvaló között zajlik.

Több kérdés és kétség után, amire Krisna választ ad, Ardzsuna eljut arra a pontra, hogy azt mondja:

Egyedül te ismered magad az Önvalód által … Egyedül te tudod teljesen kifejteni az isteni erődet … Hogyan leszek képes én … megismerni téged, ó titokzatos Uram? 

Krisna erre így válaszol:

Én vagyok az Ego, ami minden lény szívében él, én vagyok minden lény születése, élete és halála…

Ezután a magyarázat után Ardzsuna megkéri Krisnát, engedje meg neki, hogy láthassa isteni alakjában, mire Krisna azt mondja:

… nézd … nekem száz és ezer isteni alakom van, sokféle forma és elképzelés szerint, … úgyhogy a földi szemeiddel nem tudsz megpillantani engem, ezért isteni látást adok neked. Nézd hát az én magasztos erőmet és hatalmamat. 

Krisna egy lenyűgöző látomásban elvezeti Ardzsunát egy olyan világba, ami az emberi érzékelést messze meghaladja. Ezt az isteni megjelenést mutatja a Changu Narayanban található Vishnu Vishvarupa faragvány. A névtelen művész, aki ezt a faragványt századokkal ezelőtt létrehozta, Ardzsuna látomását jeleníti meg. Alsó része az örökkévalóság kígyóját mutatja a kozmikus óceánban, melyen Visnu mélyen magába merülve pihen. Felső része Visnut minden világok uraként mutatja be tíz fejjel. Elefántok hordozzák, valamint a lova, Garuda.

Istenek, istennők és félistenek hódolnak előtte. Tíz karjában az erő, mágia és örök tudás jelképeit tartja. Visnu megjelenése egy magasztos napistené, aki védelmezi és fenntartja a világot újra és újra és aki legyőzte a halált.

A Bhagavad-gítában Krisna ezután a látomás után így szól Ardzsunához:

Láttad hát az alakomat, amit nehéz felfogni és amire még az istenek is mindig aggodalommal tekintenek. Azonban sem a Védák tanulmányozása által, sem önsanyargatás, alamizsnaosztás vagy áldozat által nem lehet engem úgy meglátni, mint ahogy előtted mutatkoztam. Engem valójában csak az egyedül irántam való odaadás által lehet megközelíteni, meglátni és megismerni. 

Krisna ezzel a szellemi fejlődés útjára utal. Lehet, hogy a Changu Narayan templom szobraival és faragványaival egy olyan művészi alkotás, ami egy másik világból származó új tudatállapot megvalósításához akar elvezetni?

 

A két bemutatott faragvány megmutatja, hogyan győzzük le a szenvedést, betegséget és halált (Vishnu Trivikranta), valamint rámutat a célra, az újjászületésre is (Vishnu Vishvarupa). Két olyan faragvány, ami reményt, bizonyosságot és örömet sugároz. Ezek a faragványok a cikk bevezetőjében említett szavak értelemben művészi alkotásoknak tekinthetők. Egyben Pál szavaira is emlékeztetnek minket: „A halál elnyeletett dicsőségre! Halál, hol a te fullánkod?” [7]

 

Swami Avisnashananda Visnu megjelenéseit a következőképpen összegzi: Visnu, a mindenség őrzője, akit senki meg nem csalhat, három lépést tett és ezzel létrehozta a dharmát. Ahogy a szem látja a mindent átfogó eget, a bölcs úgy látja Visnu magasztos alakját. A mindig ájtatos és felébredt bölcs felismeri Visnu magasztos alakját.[8]

 

Forrás: LOGON.media

Kép: Horst Matthäus, LOGON.media, Khojnu.com, Canva

Vannak benned megválaszolatlan kérdések? Találd meg a saját válaszaidat. Segítünk ->> Igneum Szellemi Műhely

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube