fbpx

Hol van a legjobb önmagad? Hol az Atman? Hol az önvaló?

Ki vagyok én? Ki vagy te? Kik vagyunk mi?
Mit is jelent embernek lenni?

Így szól az egyik legősibb tantás:

Verum, sine mendatio, certum et verissimum
“Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius”
Pater eius est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est
Pater omnis thelesmi totius mundi est hic
Separabis terram ab igne, subtile a spisso, suaviter, cum magno ingenio

Ascendit a terra in coelum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuratis
Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis.
Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabif
Sic mundus cratus est

Íme, ami fent van, alulról jön, ami lent van felülről. Az Egy műve a varázslat.
Ebből az Egyből egyetlen művelettel minden létező így keletkezett.
Apja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.
Ő a varázslat nemzője, őrzője, ereje tökéletes, a fények élesztıje.
Tűz, amely földdé válik.

Válaszd el a tüzet a földtől, a könnyűt a nehéztől, vigyázva, mesteri kézzel.
A földről az égbe száll, úrrá lesz a fény fölött, s ismét leszáll a földre. Megszerzi a felső és az alsó erőket. Így lesz úrrá afölött, ami fent van, s ami lent. Mert veled van a fények fénye, s ezért a sötétség előled kitér.
Az erők erejével leszel úrrá a finom fölött, és hatolsz be a nehézbe.
Olyan ez, mint a világ teremtése. (arab fordítás: Hamvas Béla)

A Smaragdtábla. Ezt a misztikus szöveget sokan magyarázták, sokféleképp. Nem is vehetjük a bátorságot, hogy egy újabb magyarázattal toldjuk meg a nézőpontok sorát.

Azonban egy dologban biztosak lehetünk. A smaragdtábla szövege, rólunk és a számunkra rendelt legmagasabb rendű életfeladatról szól.

Ha magunkra tekintünk egyszerre számtalan dolgot látunk. Érzések, gondolatok, erők áramlását érzékelhetjük a finomanyagi testeinkben. Mágikus hatást amely változtatja a világot, a környezetünket a cselekedetekben.

Minderre csupán ritkán eszmélünk egy-egy ilyen írás, vagy más tanítás olvasása, hallgatása közben az amúgy legtöbbször öntudatlan, kába, valódi jelenlét nélküli kóborlásunk közepette a sorsunk végeláthatatlan útjain.

Álljunk meg egy pillanatra…
Idézzük meg (amennyire képzeletünk ezt engedni képes) magunkban azt az embert, lényünk legmagasabb rendű állapotát, aminek a megvalósítására az emberisé

g egyik legősibb szerződése szólít fel.

“A földről az égbe száll, úrrá lesz a fény fölött, s ismét leszáll a földre. Megszerzi a felső és az alsó erőket. Így lesz úrrá afölött, ami fent van, s am


Mert veled van a fények fénye, s ezért a sötétség előled kitér. “
i lent.

Ha igazán őszinték akarunk lenni, a megidézett képtől igen távol áll a jelenlegi valóságunk.
És ez rendben van. Mindenféle bűntudat nélkül tekinthetünk félelmeinkre, gyarlóságainkra, árnyékainkra ugyanúgy ahogy szabad örülni és szabadon megélni az örömeinket.

Nade… hogy jutunk A-ból B-be?

Minden szellemi fejlődés alapja az önismeret. “Ember ismerd meg önmagad” Int a Delphoi jósda felirata…

A fantáziálás a szív központban élésről, a tudatszint emelkedésről, a lélek ébredésről, az egység élményről és a megvilágosodásról az esetek többségében nem több mint puszta fantáziálás… ahogy Lin-csi tanítja: szalmakutya aki arról álmodik hogy Buddhává vált.

Tudom, most ezzel nem lett ez az írás népszerű. De bízom benne, hogy belül érted, még ha a spirituális egzisztenciát építő egód tiltakozik is. Mert ő már szeretne haladni.. sütkérezni a szellemi tanítások aha-élményeiben. A hű, meg há és a belső bizonyosságok örömében amikor az igazság egy morzsájára rálelt…

Nincs ezzel baj, félre ne értsd…
Azonban meg kell értsd, ez a valódi szellemi valóság végtelen kincsestárához képest egy csinos, vagy épp ütött kopott utánzat csupán.

“Így lesz úrrá afölött, ami fent van, s ami lent. Mert veled van a fények fénye, s ezért a sötétség előled kitér. Az erők erejével leszel úrrá a finom fölött, és hatolsz be a nehézbe.
Olyan ez, mint a világ teremtése.”

Ide igyekszünk… nem eljátszani, hanem megvalósítani…
Nem sprint, hanem egy életre szóló maraton… ez a végső mű, amelynek megvalósításához egy egész életet kaptunk…

Miért is írom mindezt?

Kérdésekkel kezdtem.. emlékszel? Ki vagyok én? Ki vagy te? Kik vagyunk mi?
Mit is jelent embernek lenni? Hol él bennem a legjobb önmagam az Atman?

Most figyelj jól!
Képzeld el, hogy a lényedben van egy sokdarabos kirakó… 144 ezer darabos csak hogy játszunk egy kicsit a számok varázslatával… a spirituális ébredés első fázisa arról szól, hogy ennek a tényét egyáltalán felismered.
Aztán beleakadsz az első képkockák darabjaiba, tapasztalatok, élmények, kijózanító pofonok, tanítások, beszélgetések és egyéb módokon…
Ha szerencséd van, a darabkák összeillenek.. alakul egy kép.
Itt van a bukás lehetőségének első pontja… az én, a kis egónk duzzadni kezd… kisgömböc… falja a spiri dolgokat… mi történik?
Nem figyel már igazán a lényegesre… fantáziál. A valódi képkockákhoz a sok összeolvasott, megtanult dolgokból elkezd hozzá rajzolni. Egyre részletesebb szép kép bontakozik ki.

Tudom, értem, megérkeztem, egyesülök az Univerzummal, a Föld Anyával, a Teremtő Intelligenciával, már beszélgetek róla…tanítók mint útjelző táblák akik körül tömegek ülnek, és nem mennek sehova. (tisztelet a kivételnek)

Spirituális szórakoztatás, mentális maszturbáció valódi megtermékenyítés nélkül, az élet zárt kapui előtt kókler zsibvásár…

Tudom most már végképp utálsz… bevállalom.
Talán hiba az alvó szalmakutyát felébreszteni hiszen Buddha álmából felriadva, kénytelen szembesülni lényének elhasznált dohos szalma valóságával.

Azt mondom, hogy nem igaz hogy áthat minket Föld Anya szeretete? vagy hogy a Teremtő ne lenne ott mindenben? Vagy, hogy a meditációban átélt élmények valótlanok? vagy, hogy a tanítás felesleges? – NEM! Ez áll a legtávolabb a mondanivalómtól.

Csupán azt szeretném, hogy megértsd hogy az igaz és tiszta benyomások ha nem a spirituális egó rajzolta képzelgés a nagy kép egy-egy kis részlete.

A legtöbb esetben ezen képkockák száma igen lassan gyarapszik. Miért? Mert inkább rajzolunk. Az problémamentes. Fantáziálunk az igazság, a valóság és az élet olyan minisztériumairól melyek lehetőleg jó távol legyenek a hétköznapoktól.

Hiszen ha valamit felismerünk az életünk igazságból és utána magunk előtt elhazudjuk az kellemetlen lelki fúróval jár. Ez a remek kis ütvefúró az egónk falait módszeresen átüti és akkor lelepleződik, az eljátszott spiri élet mögötti végtelen sivárság. A rajzolt kép élettelen valósága.

Miért rajzoljuk a képet, a valódi megélés, felismerések helyett?
Mert ahogy megvizsgáljuk magunkban a valódi dolgokat megrettenünk a monumentális távlatoktól és az odavezető fáradságos úttól.

A kirakó valójában egy térkép… a felismert kis képkockák csupán megmutatják az utat amit be kell járni. Amikor a rádöbbenünk, a helyzet súlyosságára megrettenünk. A dolgot elengedni nem tudjuk, mert az eddigi életünk elszürkül emellett, de a megvalósításához türelmetlenek, gőgösek, büszkék, hiúk és lusták vagyunk.

Miért rettenünk meg?
Mert korlátozott felfogóképességünk tér-idő rendszerhez kötött korlátain nem tudunk túllépni.

Valahova oda akarunk érni. Ami szebb, jobb, boldogabb, teljesebb örömtelibb mint az ami most van. De nincs hova odaérni. Az út befelé vezet. Az időből az örökkévalóságba.
A kör kerületén lévő végtelen körforgásból a középpont felé.
A legrövidebb és a leghosszabb út. Ami évezredek óta tart, és néha olybá tűnik egy lépést sem tettünk még meg rajta sok sok élet alatt sem.

Minden út az első lépéssel kezdődik….
Vajon mi az első és legfontosabb? Elcsépelt tudom, de akkor is az önismeret.
De vajon miért? Miért nem elég meditálni, spiri dolgokkal foglalkozni, elmélkedni, beszélgetni?
Mert ha nem ismered meg önmagad, nem veszed észre hogy a szükséges képkockákat nem megtalálod, hanem rajzolod…

Mi az önismeret? Az hogy tudom, hisztis, mogorva, derűs, lelkes, okos, ügyes vagyok?
Ha tisztában vagyok a készségeimmel? A lehetőségeimmel?
Ó nem. Ez csak piciny része csupán.

A valódi önismeret:

“Válaszd el a tüzet a földtől, a könnyűt a nehéztől, vigyázva, mesteri kézzel. “

Szétválasztom az én-t a személyiség képességeitől. A vágyakat a lehetőségektől.
Az önzést a hozzájárulástól. A félelmeket a szeretettől. A kapni akarást a szolgálattól.
A szükségleteimet a valódi teremtéstől.

Mindezt nem lehet elméletben. Csak a gyakorlatban. Csak a mindennapokban. Csak ott ahol vagyok. Csak abban amit épp átélek. Krízis? Konfliktus? Feszültség? Igen.
Harmónia, öröm, boldogság? Igen. Belül. Ahogy a valódi kép kibontakozik és megtelik élettel. A többi csak tükröződés. A tükör fontos? Igen. Valódi? A legmagasabb nézőpontjából: Nem.

Ahhoz, hogy ez a belső alkímiai átalakulási folyamat elkezdődhessen, önmagaddal kell a munkát kezdeni. Önismeret. Szükségletek és realitás. elengedés és elköteleződés.
Tudatos jelenlét és szabadság. A lélek ébredése és az én feloldódása.

Nem tehetsz mást, azzal kell kezdj valamit, aki Te vagy. Rendet tenni. Kívül-belül. Ehhez megérteni magad és a környezeted. Döntéseket hozni és azokban kitartani. Változtatni lépésről lépésre önmagadban és önmagadon és a felismerteket a hétköznapokban megvalósítani.

Megérteni, hogy a legjobb önmagad benned él. Nem te válsz valakivé aki a legjobb önmagad, hanem benned van. Csipkerózsika álmát alussza a szívedben épült templom oltárán.
Megpróbálhatod eljátszani azt amit csak ő tud, nem fog menni. Akarhatod, de felesleges.
A belső templomodba vezető utat hozzá be kell járnod.

Az út azzal kezdődik, hogy megismered magad. Megérted, hogy nem vagy egyéniség…nem vagy egyedi, csupán egy verzió a véges számú lehetőség közül.
Azonban egy tökéletes isteni – ember képmása vagy, tökéletes ÖRÖK emberi lény halandó tulajdonsága.
Mely egyetlen célra lett teremtve:

Arra, hogy szabadon odaajándékozza magát annak, aki volt, aki van és aki felébredhet újra mindannyiunkban. Általad tám

ad fel újra az élet ott ahol nincs elmúlás és nincs fájdalom.

“Az erők erejével leszel úrrá a finom fölött, és hatolsz be a nehézbe.
Olyan ez, mint a világ teremtése.”

Csak remélni tudom, hogy sikerült leírnom az üzenet lényegét. Nem kell, hogy minden sorát értsd, elég ha a szíved érzi. Ha érzed fokozatosan feltárul majd az Igneum szellemi műhely valüdi hivatása, küldetése és a lépcsőfokok amelyekre együtt felléphetünk.

Igazi spirituális megvalósítás – tanítások – meditációk – beszélgetések
Tudatos JelenlétŐrláng