Leírás
Részlet a könyvből:
Egyetlen nép nevezi a kunokat kunnak, a magyarok. Azt a hatalmas és ősi népet, mely – Zajti Ferenc közlése szerint – már Kr. e. 1138-ban adót szedett a kínai császártól.
Nevezik őket sokféleképen. íme:
A qün = a nap fiai = az ember = a kun.
A kipcsakok = a királyi törzsek a turáni népek között. A királyi szkíták.
A kígyók fiai = a beavatottak = a kunok.
A legigazabb magyarok.
Ha vallásukról kérdezünk, a hallgatás falába ütközünk. Maszatolnak valami sámánszerűség környékén. Nem nyilatkoznak. Az ariánus kereszténységről, a manicheus kereszténységről, a nesztoriánus kereszténységről. A kelet kereszténységeiről. Az ariánus kereszténység volt – Róma és a frankok kivételével – Európa kereszténysége. Nesztoriánus keresztény Dzsingisz kán és udvara, valamint a mongolok. Perzsia manicheus, Újguria (kunok) szintén. Csakúgy, mint a magyarok. Vajk-István által rómaivá kell lenni. Az 1991-es történelmi atlaszban még megjelentek a fenti vallási korszakok. Az újakban már nem. Az is jól ismert, hogy minden nagy háború, tulajdonképpen a vallások, eszmék háborúja. Így volt ez a II. világháború esetében is. A gazdasági érdeket követően megjelent az import eszme is a legyőzött ország kultúrájában, társadalmában.