A hatodik pátriárka, Hui-neng tana az egyetemes tudatról

A hatodik pátriárka szútrájában található, egyetemes tudatról szóló tanítást Hui-neng-nek tulajdonítják. Ő volt a hatodik pátriárka Bhodidharma után, aki a buddhizmust Indiából Kínába hozta és megalapította a „spontán ébredés iskoláját”.

A tanítvány, Huang Po a következőképpen összegezte mestere, Hui-neng tanítását:

Mind a Buddhák, mind pedig az érző lények egyetlen Értelemhez tartoznak (az egyetemes tudathoz, illetve gondolatnélküliséghez) és rajta kívül nem léteznek más dolgok. Ennek az Értelemnek nincs kezdete, sohasem született és soha sem fog megszűnni; nincsen színe, sem alakja vagy formája, nem tartozik a lét és nemlét kategóriájába; …minden mértéket, nevet és azonosítási formát meghalad, beleértve az antitézis formáit is. Szüntesd meg a gondolkodásodat, felejtsd el a vágyódásodat és akkor Buddha megjelenik majd pontosan a szemed előtt.[1]

Ebben a szútrában Hui-neng tanításai vannak lefektetve, kezdve az életrajzával, amit tanításainak lényege követ egy jelképes történet formájában.[2] Önmagát tanulatlan favágónak nevezi, aki a piactéren egy szerzetestől hallotta a Gyémánt Szútrát, a Mahayana és a Zen buddhista hagyomány egyik legfontosabb iratát.

A Gyémánt Szútra neve onnan ered, hogy „olyan tanítás, ami a gyémánthoz hasonlóan elmetszi a dualisztikus gondolkodást és a dolgokhoz való ragaszkodást, és az embert eljuttatja a megvilágosodás határához”. Hui-neng, miközben hallgatta, megértette a tanítás lényegét és többet akart tudni róla. Megkérdezte a szerzetest, hogy hol tanulhatna többet erről, a szerzetes pedig az ötödik pátriárkához, Hui-jen-hez irányította. Így aztán Hui-neng elment az ötödik pátriárka kolostorába.

Egy déli barbár Buddhává válik

Amikor megérkezett, a pátriárka megkérdezte tőle, hogy honnan jön és mit akar. Hui-neng azt válaszolta, hogy favágó volt délen és azért jött, mert szeretne Buddhává válni. Hui-jen megkérdezte, „Tanulatlan, déli barbár létedre hogyan válhatnál te Buddhává?” Mire Hui-neng azt válaszolta:

„Vannak ugyan északi és déli emberek, de Buddha-természetüket illetően észak és dél nem jelent különbséget. Egy barbár  fizikailag különbözik ugyan Szentségedtől, de Buddha-természetét illetően nem.”

Ez a válasz meglepte a pátriárkát és a tanítványait, mert azt mutatta, hogy Hui-neng mély bölcsességgel rendelkezik annak ellenére, hogy nem tanulmányozta a buddhista iratokat. Hung-jen azonban a konyhára küldte dolgozni ezekkel a szavakkal, „Ez a barbár túlságosan pimasz, ezért nem beszélhet többet”. Hui-neng nyolc hónapig dolgozott a konyhán anélkül, hogy találkozott volna a pátriárkával.

Ezalatt az idő alatt a pátriárka összehívta a tanítványait és arra kérte őket, hogy foglalják versbe azt, amit megértettek a tanításból. A tanítványok között volt Shen-hsiu, egy buddhista tudós, aki úgy gondolta, hogy ez a feladat fogja eldönteni, alkalmas-e rá, hogy a pátriárka örökébe lépjen. Ezt írta a kolostor falára:

Testünk a Bodhi fához (a bölcsesség fájához) hasonló, elménk pedig egy fényes tükörhöz. Óvatosan törölgetjük óráról órára, nehogy beporosodjon.

Amikor a pátriárka meglátta a verset, megértette, hogy Shen-hsiu még nem jutott el az egyetemes tudathoz és még nem lépett át a „megvilágosodás kapuján” ezért megmagyarázta neki: „Azok, akik elérik a magasabb megvilágosodást, spontán módon felismerik a saját természetüket, illetve szellemi lényüket. Ezt nem lehet létrehozni, sem elpusztítani.” Arra kérte, hogy vonuljon félre és gondolkozzon el ezen. Shen-hsiu azonban elhagyta a kolostort és saját iskolát alapított „Lépcsőzetes Út” néven, melyet később Északi Iskolának neveztek.

Nincs Bodhi fa

Hui-neng is hallott a versről, és mivel nem tudott olvasni, sem írni, megkérte az egyik szerzetest, hogy olvassa el neki, ő pedig a hallott szavakban nem talált sem megvilágosodást, sem az egyetemes tudatra utaló jelet. Az Egyetemes Tudat azonban felébredt benne, ezért megkérte a szerzetest, hogy írja a le a következőt:

Nincs sem Bodhi fa, sem fényes tükör. Mivel minden üresség, mit tudna a por belepni?

A kolostor szerzetesei és tudósai elcsodálkoztak a vers bölcsességén. A pátriárka azonban szó nélkül letörölte a falról a verset. Titokban azonban találkozott Hui-neng-el és azt mondta neki, hogy ő lesz az utódja, a hatodik pátriárka. Mivel azonban nem jelölhet ki egy „konyhás fiút” utódjának anélkül, hogy ne okozna nyugtalanságot a kolostorban, ezért Hui-nengnek el kell hagynia a kolostort és vissza kell vonulnia egy pár évre. A pátriárka ezekkel a szavakkal engedte útjára:

Aki nem ismeri a saját Értelmét (egyetemes tudatát), annak semmi haszna a buddhizmus tanulásából. Másrészt viszont, aki ismeri a saját Értelmét, és látja intuitív módon a saját természetét, az hős, istenek és emberek tanítója, Buddha.

Hui-neng nem tudott olvasni, sem írni és nem tanulmányozta a buddhista iratokat sem, de intuitív módon felismerte Buddha tanításainak lényegét, a buddhizmust és eljutott az egyetemes tudathoz. Megértette, hogy a megvilágosodás lényege a „látás nélküli látás” és a „hallás nélküli hallás”. A két nézet – a felébredés lépcsőzetes és spontán útja – közötti különbség hosszadalmas vita tárgyává vált a buddhista tudósok között.

Az üresség pontja

Amikor eljött az ideje, Hui-neng beköltözött a kolostorba és tanítani kezdett az egyetemes tudatról. Megmagyarázta, hogy a jó és rossz tettek a formához való ragaszkodáshoz vezetnek. Ezek egy érem két oldalát képezik, ami újabb születéshez vezet és nem segít az egyetemes tudathoz való eljutásban. Hui-neng tanításai ezért nem tartalmaznak utasításokat, gyakorlatokat vagy rituálékat.

Párbeszédeken keresztül, melyek arról szólnak, hogy lehetetlen megtalálni az egyetemes tudatot hétköznapi gondolkodással (az elmével) vagy jó, illetve rossz cselekedetek által, tanítványait az üresség pontjához vezette, annak azonnali felismeréséhez, ami nem foglalható szavakba:

„… a szellem lényege az az anyag, amit magad előtt látsz – ha azonban elkezded megítélni, tévedésbe esel”. Itt párhuzamot találunk Jézus Krisztus szavaival: „Az én országom nem ebből a világból való” (János evangélium, 18. fejezet), valamint Pál mondásával: „Hús és vér nem örökölheti Isten országát” (1. Korintuszi levél, 15. fejezet).

Az ellentétek „jelenségek” világán az egyetemes tudat intuitív megragadásával lehet átlépni:

Gyakorlatok millióinak végzése … lépésenkénti haladást jelent, Buddha azonban, aki mindig létezett, nem a lépések Buddhája. Ébredj egyetemes tudatra és ismerd fel, hogy nincs semmi … amit el kell érni. Ez a valódi Buddha. Buddha és minden élőlény nem más, mint egyetemes tudat.

Hui-neng így megcáfolta Shen-hsiu nézetét, miszerint van egy tükör, amit gondosan tisztítani kell. Azt tanácsolta a tanítványnak, aki meg kívánja érteni a titkot, „ne kösd a szellemet semmihez. Az egyszerű emberek kifelé néznek, akik azonban az utat járják, befelé tekintenek”. („Isten királysága tebenned van”, Lukács, 17. fejezet)

Spontán cselekvés

A valódi felébredés abból áll, hogy elfelejtjük (meghaladjuk) a külsőt és a belsőt, ezáltal belépünk az egyetemes tudatba. Hui-neng azt magyarázza, hogy az egyszerű emberek attól félnek, hogy elvesztik az eszüket, nem tudják, hogy az üresség valójában nem üres, hanem a megvilágosodás birodalma, a nemlétben való lét.

Sem intellektuális spekuláció, sem olyan tettek, melyeknek határozott céljuk van, nem vihet minket közelebb az egyetemes tudathoz. Buddhát az jellemzi, hogy intuitív módon felismeri, nem létezik sem a dualitás, sem elválasztottság. Mivel alapjában véve tökéletes vagy mindenestől, ezért nincs szükséged arra, hogy ezt a tökéletességet külső gyakorlatokkal és rituálékkal egészítsd ki.

Ebből származik a spontán cselekvés, ami nem vár eredményt, ahogy a Bhagavad-gíta írja: azt az embert, aki felismerte és elérte az egyetemes tudatot, cél- és spekulációmentes, önmagából keletkező cselekvés jellemzi.

Hui-neng és utódja, Hung-po tehát a világ tanítóinak ahhoz a sorához tartozik, akik rámutatnak, hogy van valami más, sokkal átfogóbb dolog, mint a látható és láthatatlan világok, ami nem magyarázható meg rajtuk keresztül: az az ország, ami „nem ebből a világból való”: az egyetemes tudat.

Élete végén Hui-neng ezekkel a szavakkal búcsúzott tanítványaitól:

Aki bizonyos tanok gyakorlása által keresi Buddhát (kívülről), nem tudja, hogy a valódi Buddha hol található. Aki képes felismerni az igazságot saját magában, az elvetette a Buddhává válás magját önmagában.

Aki nem ismerte fel az értelem lényegét és Buddhát kívül keresi, az bolond, akit téves vágyak vezetnek! Ezennel az utókorra hagyom a Spontán Ébredés Iskolájának tanítását, minden élőlény megszabadulására, aki szeretné gyakorolni azt.

Hallgassatok rám, jövendő tanítványok! Ha nem fogadjátok meg ezt a tanítást, csak az időtöket vesztegetitek. [3]

---

_{[1] D.T. Suzuki: A gondolatnélküliség zen tana, Weisser Books, York Beach, Maine USA,1972, p. 130-131.}

_{Értelem/Elme alatt az eredeti értelemre, illetve az egyetemes tudatra gondolnak. „Hui-neng-et hallgatva Chi-ch’eng’s (tanítvány) agya azonnal kapcsolt … hogy mit jelent az eredeti Értelem.” (u.o. 19. old.)}

_{[2] A Gyémánt Szútra és Hui-neng szútrája: fordította A.F. Price and Wong Mou-lam; Shambhala Boulders, 2005, 67 – 78. old.}

_{[3] u.o. 152. old.}

Forrás: LOGON média

Képek: Canva

Vannak benned megválaszolatlan kérdések? Találd meg a saját válaszaidat! Segítünk! ->> Igneum Szellemi Műhely

Iratkozz fel a Youtube csatornánkra is értékes tartalmakért ->>YouTube